Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. 1986. 146 p. (Ld. még: Uő: Kapitalizmuskori és szocializmuskori fondok a területi levéltárakban. ÚMKL Közlemények. III. 1988. 47-112. p.) • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Bevezetés. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. I. Általános rész. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. II. Különös rész: megjegyzések az egyes főcsoportokhoz. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. III. Példatár. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Jegyzetek. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. IV. Az útmutató alkalmazásáról. • 1986. [sz.n.]
- 18 -A szénbányák iratanyaga 1945-tól, a bauxitbányászat és az aluminiumtermelés iratanyaga 1948-tól tekinthető stocialistának. A száznál több munkást foglalkoztató vállalatok államosítása 1948-ban történt meg, azocialista fondjuk tehát az 1949« , a kisebb államosított vállalatoké pedig az 1950.évvel kezdődik» A bankok és a takarékpénztárak szocialista iratanyaga az 1948 « évvel kezdődik. A volt állami vállalatok esetében a felszabadulás utáni első /ágazati/ átszervezéskor vonjuk meg a korszakhatárt. Az államigazgatás területi szervéi esetében szintén a főhatóságok átalakulása jelenti a szocialista fondok kezdetét. Fyzerint a kapitalista korban létrejött államigazgatási szervek iratanyagát - azok megszűnéséig - a VT.főcsoportban kell elhelyezni, és a XXIV.főcsoportba csak azok kerülnek, amelyeket már a felszabadulás után hoztak létre. A döntést az indokolja, hogy e szervek 1945 után - a régi keretben - olyan tőkés iparvállalatok, bankok, egyházi és magániskolák ügyeit látták el, amelyek iratai a kapitalizmuskori főcsoportokba tartoznak. Államosítás után e szervek automatikusan szűntek meg, sőt az alárendelt vállalatok, intézmények számának csökkenésével fokozatosan vesztették el feladataikat. A tulajdonviszonyok átalakulása következtében alapvető változás állt be az államigazgatási szervek, államosított vállalatok és egyéb intézmények viszonyában, ami a felszabadulás után gazdasági tevékenységet is ellátó uj igazgatási apparátus jellegében és igy irataiban is tükröződik. A hangsúlyt