Segédletkészítés, adatbázis-építés
Általános - A levéltári segédletkészítés kérdései. Konferencia. Benne: irányelvek az útmutató elkészítéséhez; szempontok a fondjegyzék-szerkesztéshez. • 1960. [LH 1960/2. 3-39. p.]
cím Ismétlőso női többet nem igen tartalmaznak ebben a rovatban. Más vélemény szerint is sok az alapleltárak között a színvonalbeli különbség, van olyan területi levéltár, amelynek alapleltárai a kutatás elősegítésére teljesen hasznavehetetlenek. Olyan vélemény is van. amely szerint az alaplellárak készítésénél egyáltalában célt tévesztet tünk, mert tőképp a hivatalszervezet ismertetésére és az irattári rendszer közlésére fordítottuk B gyelmünket s elhanyagoltuk a hivatal funkcióinak lellárását nem hoztuk felszínre a Tond által rejtett témákat E vélemény szerint az alapleltárak nem mindig tárják lel a fond okban található állagokat azok évkörét nem különítik el a Tondokban található irattári rendszereket de az egyes állagok és sorozatok még a raktári Jegyzékeken sem különülnek el eléggé. Szóba hoznak egyesek bizonyos szerkesztési hiányosságokat is. amelyek a sokszorosításban kiadott alapleltáraknál tapasztalhatók, Ezeket egyik megjegyzés szerint legalább az iratok funkcióira utaló betűrendes névmutatóval kellett volna ellátni így csak címek halmazát adják, amiben a rendező momentum gyakran csak az iratok egykorú regis ztr atu rája alapján kialakított elnevezés. Ezt a megjegyzés szerint feltétlenül meg kell változtatni, s eldönteni azt hogy a segédletek kiadásánál a vezető szempont a biztonságos megőrzés mellett a kutatók bizonyos mértékű — a nagyvonalú kívánságoknak megfelelő - tájékoztatásai, El kell tehát egészíteni őket a hivatal működését Jellemző tudnivalókkal, Bővíteni kellene az alapleltára" kai és nem várni az ismertető leltárak elkészítésének «évszázadáig», E vélemény szerint a kiegé szítéit és repertóriummal, illetőleg raktári Jegyzékkel felszerelt alapleltár megfelel az Ismertető lel tár feladatának. Más hozzászóló is azon a véleményen van. hogy az alapleltár által adott tájékozta tás nem mindig elég világos a tekintetben, hogy melyik szervnek milyen iratait őrzi a levéltár és ezekhez milyen segédletek állnak rendelkezésre. Ebből - szerinte -■ viták adódnak a kutató és a le véllárOxS között Más szerint az alapleltárak azért nem érték el céljukat, mert elkészítettük őket mielőtt a raktári Jegyzékek elkészüllek volna. Végül egyik hozzászóló megjegyzi, hogy az alapleltározás beindításánál nem az erőkhöz mérték a feladatokat s ennek lett eredménye, hogy az alapleltárak nem felelnek meg a Jelenlegi követelményeknek. Az alapleltárakat ért bírálatok nagy része tehát nem magát a műfajt, hanem annak egyes reprezentánsait ítéli el, bár legtöbben általánosságban Jelentkező hibákat tesznek kifogás tárgyává. Vannak azonban olyan bíráló megjegyzések is, amelyek magának a műfajnak létjogosultságát teszik kérdésessé. Ezeknek a kifogásoknak a lényege az. hogy az alapleltár több funkciót kíván egyszerre betölteni, de azok egyikét sem tölti be kielégítő módon. Az Ismertetőleltározás kérdéséhez csak néhányan szóltak hozzá. Általánossá tété lét senki sem kívánja. Egyik vélemény szerint ez a segédlet-fájta csak igen előrehaladott rendezeti ségü levéltárakban bír létjogosultsággal, egyébként az Ilyen munka első eredményeit még nem tudjuk megítélni. A levéltárismertetésnek nevezett segédlet fajta csak a kutatás szempontjából fontos fondokról. a velük tervszerűen adódott munka (pl. rendezés) eredményeképp megokolt Más véle mény szerint az ismertetőleltározási munkát az Országos Levéltár L osztályán és a bírósági cső portban be kell fejezni és az Ismertető leltárakat publikálni, több ismertető leltár ne készüljön. Az eddig elkészült ismertető leltárak nagy részét egyik hozzászóló megfelelőnek ítéli meg, szerinte, ha Javítani akarnánk a színvonalon, nem a leltárak terjedelmét kellene növelni, hanem a bennük tett megállapításokat kellene biztonságosabbá tenni. A repertóriumok műfajának egy ellenzője akadt a hozzászólók között; szerinte a ku tatók a repertóriumokat nem használják, az alapleltárakon, a térképkalalóguson és a conscriptiok katalógusán kívül más segédletet nem igényelnek. A legtöbben úgy vélik, hogy ez a segédlet fajta tárgyilag tagolódó anyaghoz igen hasznos, hogy a sokfajta segédlel közül ez felel meg legjobban a kutatás érdekeinek. A »levéltári leltárak» sorozat folytatását egyik hozzászóló szerint központi leiadatnak kellene tekinteni. Többen megemli tik, hogy a repertóriumok használhatóságát emeli a jó név, hely- és tárgymutató. Egyik hozzászóló szerint a Földművelésügyi Minisztérium repertóriumának tárgymutatója tagoltabb lehetett volna, s a Miniszterelnökség repertóriuma is értékesebb lett volna, ha tárgymutató is készült volna hozzá. Másik bíráló szerint a KGL repertóriumai nem adják meg a kellő szélességben a tárgyat. Sok az általános, nem pontosan tájékoztató tárgymeghatározás. A Jövőben a repertóriumokban a hiányokat is fel kellene tüntetni. Végül egyik hozzászóló azt kifogásolja, hogy az áttekintő raktári Jegyzékek 24
