Segédletkészítés, adatbázis-építés
Általános - A levéltári segédletkészítés kérdései. Konferencia. Benne: irányelvek az útmutató elkészítéséhez; szempontok a fondjegyzék-szerkesztéshez. • 1960. [LH 1960/2. 3-39. p.]
Megkérdezett kutatóink közül Gaál Endre és Nagy István véleményei szóltak hozzá érdemben a problémához : Gaál Endre; ad 4- Az egyes iratképző szervek iratainak csupán külső Jellegzetességeiről nyújtott tájékoz tatás nem látszik elegendőnek a kutatómunka megkönnyítésére és meggyorsítására* A levéltári se gödieteknek - véleményem szerint - a Jelenleg is feltüntetett adatok mellett az egyes iratsorozatok belső Jellegzetességeiről is tájékoztatnia kellene ,a kutatót Tehát röviden azt is meg kellene monda niok. hogy milyen természetű adatokat találhatunk valamely iratképzö szerv iratanyagában. Pl, Szeged város főispánjának irataival kapcsolatban nemcsak arról kellene szólni- hogy az mely évtől meddig terjed, hány csomó, milyen segédkönyvek vannak hozzá, milyen a rendszerűk, hogyan kell kutatni, hanem ezenkívül arra is lel kellene hívni a figyelmet hogy 4944 előtt milyen ügyekkel foglalkozott a főispán, hogyan módosult feladata, (milyen irányban bővült ügyköre) 4944 -4948 ban. általában milyen ügyek foglalkoztatták a Horthy korszakban stb. Az iratsorozatok ilyenféle feldolgo zása természetesen megfelelő számú képzett levéltári munkaerőt követel meg, ad 2. A rendkívül gazdag iratanyagot többek között még azért nem aknázták ki Jelentőségé nek megfelelően a kutatók, mert hiányzik az a levéltári segédlet, amely ráirányítaná a ügyeimet azokra a jellegzetes témakörökre, amelyekre az iratsorozat oly sok anyagot tartalmaz. Nagy István: ad 3, A Jövőre nézve azt tartanám helyesnek, hogy lehetőleg minél kevesebb számú segédlet tel kellene a tájékoztatás kérdéséi meg oldani* mert a segédeszközök számának gyarapításával gyak ran nem a jobb tájékozódás előmozdítása érhető et hanem éppen ellenkezőleg zavart is támaszthat + + + JH Sashegyi Oszkár referátuma A Levéltári Osztály, amikor az idei óv közepén elhatározta, hogy a rendezési ankéton felme rült kívánságnak megfelelve, a segédletkészítés kérdéseinek megvitatására újabb ankéted hív egybe, annak célját a következőkben határozta meg: a vita célja az, hogy a levéltárak előtt álló föfeladato kát tekintve, eddigi gyakorlatunkat s elméletünket kritikai vizsgálat alá vegye. s hozzájáruljon a mód szertani alapvetéshez egy hosszabbtávú segédletkészítés! program számára A vita előkészítésére közvélemónykutatás folyt, a Levéltári Osztály körlevéllel fordult a kartársakhoz, s ebben négy kér désre vári részletes, megindokolt válaszokat A négy kérdés közül kettő eddigi segédleteinkkel kapcsolatos véleménynyilvánításra, egy az ezután készítendő segédletekre vonatkozó javaslattételre, egy pedig Ember Győző kartársnak. az Országos Levéltár főigazgatójának a segédletekről irt ta nulmányával szembeni állásfoglalásra hívott fel, A körlevélre szép számmal futottak be válaszok, vi déki levéltárosaink szinte kivétel nélkül elküldték a maguk állásfoglalását tartalmazó leveleket csak az Országos Levéltár dolgozói között mutatkozott viszonylagos részvétienség. A beérkezett válaszok nagy része komoly, tárgyilagos hozzászólás a napirenden szereplő fontos szakmai kérdésekhez. Jó szándékkal íródott elmélyedő, a felvetett problémakör tisztázását előmozdítani akaró állásfoglalás, A legszembetűnőbb ezekben a válaszokban az. hogy a vélemények igen erősen eltérnek egymástól. Nincs egységes levéltáros közvéleményünk^ a leglényegesebb szakmai kérdésekben egymással homlokegyenest ellenkező véleményeket képviselnek a kartársak. Bz a körülmény azt bizonyltja, hogy a Levéltári Osztály helyesen Járt eL amikor a mai ankétot <8
