Segédletkészítés, adatbázis-építés
Általános - A levéltári segédletkészítés kérdései. Konferencia. Benne: irányelvek az útmutató elkészítéséhez; szempontok a fondjegyzék-szerkesztéshez. • 1960. [LH 1960/2. 3-39. p.]
használatra Is) a repertórium (vagy az Ember Győző által helyesen elnevezett rak tár jegyzék ILÊ Végezetül egy útmutató szüksége is, fennáll, amely az egész levéltárról és azon belül minden állagról elmondja az általános levéltár- és irattörté nett valamint hív ataltör tó nett adatokat ad 4. Amikor többszöri elolvasás után letettem Ember Győző könyvét, valahogy nem a meg nyugvás érzése kelt bennem hogy sok évi zűrzavar és terminológiai bizonytalankodás után végre a levéltárt segédletek dolgában lesz egységes a magyar levéltárt szemlélet Inkább az volt az érzésem, hogy Ember Győző csak regisztrálni kívánta az összes elképzelhető, külföldön és sok esetben nálunk is már meglévő segédlettípusokaL de az olvasóra bízza a döntést hogy melyiket választja magának. Ez a regisztráló jelleg - alapossága miatt elismerési és egyben hiányérze tét kelteti bennem. Mert épp ebből a célkitűzésből folyik, hogy nem mutat előre az egyszerűsödés és a levéltári terminológia kristálytisztává tétele Irányában hanem minden erejét latbaveü, hogy a sokszor szerinte is alig elkülöníthető, HL meg különbőz te the tő az a r Jelzetek alatt telsorolt -segédlettajták egylke-másika között valami különbséget találjon. Az is nyilvánvaló alapelv, hogy minden segédletet azon a fokon keli elkészíteni, amely fokig az Iratanyag rendezett Érthetetlen számomra az a következetesség, melyet Ember Győző kilejt - ugyanezen elv lerögzítő se dacára is - amellett hogy azért elméletileg bár miiéle segédlet elkészíthető bármikor mindenféle rendezettség! állapotban lévő anyagról* Igaz, hogy hozzáteszi, hogy ennek ellenére nem célszerű a rendezettség! lóknál mélyebb szintű segédletek készítése* Szertnr tem a segédletek nem elvi megállapítások és elméleti tételek igazolása végett hanem a gyakorlat szám ára készülnek. Úgy gondolom, hogy nem a sokféleség, hanem az egyszerűség irányában haladólag keil összefoglalnunk a magyar levéltár ügy égető igényét - a segédletkészítést - illető véleményűnket és elgondolásunkat Meg kellene állapodnunk abban a három’-négy fajta segédletben, amely egységesen meghatározott formában és tartalomban kielégít minden, igényt amely a levéllári munkával kapcsolatban elénk mered. Ezeket a tiszta és össze nem cserélhető ismérvek alapján le kellene írnunk szabályzatban és ezek elkészítésére vetnünk be'összes erőinket r ' ! Vitái József: 3. Nagy általánosságban - különösen a vidéki levéltárak esetében - eleget teszünk a követelményeknek. ha minden rendezett anyagról alapleltár raL raktári jegyzékkel (csomójegyzékkel) Ule tőleg repertóriummal rendelkezünk. A raktári Jegyzékek, repertóriumok azonban legyenek a lehe tőség szerint a legrészletesebbek. Nem tudok szabadulni attól,a gondolattól, hogy a fenti célból lehetőleg csak egyféle segédletet készítsünk, ami azonban az összes kívánalmakat kielégítse. Talán mégis készülhetnének olyan alapleltárak, melyek a raktári Jegyzékeket, repertóriumokat is magukban foglalják, Az áttekinthetőség rovására megy, ha azonos céllal többféle segédleteket, vagy esetleg ezeknek egész sorát gyártjuk^ Megfelelő szempontok és a formai kérdések kialakulása után készítsünk a tudományos kutatás szempontjából elsőrendű fontossággal bíró fondjainkról leír óleltárak at, de csak ezekről, Nincs értelme szerintem annak, hogy pár évtizedig visszamenő időhatárral bíró községi, vállalati, szövetkezeti stb. anyagról leír óleltárak at készítsünk Wellmann Imre: q I, r 4, A fond- HL állagjegyzéket kiindulásul hasznos és fontos segédletnek tarlóm. Valamennyi levéltárunkról készítve jó első áttekintést nyújt azok levéltári anyagáról, s ezenfelül nem egy levélte runk kezelőit ez ébreszti rá nemcsak arra, hogy ml van a keze alatt (ha a Tondjegyzék teljes), hanem annak provenle ne iájára, összefüggéseire, helyes tagolódására Is. A raktári jegyzék ugyan <6