Segédletkészítés, adatbázis-építés

Szabó Csaba: Beszámoló az Orosz–Magyar Levéltári Vegyesbizottság munkájáról 2017–2018. – A II. világháború következtében a Szovjetunióba hurcolt magyar állampolgárok iratainak feldolgozása. Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. 50-55.

Beszámoló az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság munkájáról

szült egy számvetés Magyarország második világháborús embervesztesége címmel, az MTA Történettudományi Intézet kiadásában, mindössze 89 oldalon.

Eredmény annak ellenére sem született, hogy Borisz Jelcin a kilencvenes években ígéretet tett az áldozatok nyilvántartási kartonjainak megismerhetővé tételére. Az oroszok először 1992-ben adták át Magyarországnak a mintegy 50 ezer elhunyt magyar hadifogoly adatait tartalmazó adatbázist. Az 1998-ban átadott második, pontosított nyilvántartás már 58 749 személyről tartalmazott információkat. A levéltárosok folyamatosan gondozták az adatállományt, és jelenleg 64 957 elhunyt magyar személyt tartanak nyilván az adatbázisukban a Hadtörténelmi Levéltárban.

Időközben az el- és meghurcolt magyar állampolgárok, az elhunytak, és a hazájukba évek múltán visszatért volt foglyok emléke csöndben „elveszett”. Éppen ezért keltett nagy feltűnést 2000-ben a kotyelnyicsi elmegyógyintézetben megtalált Torna András esete, aki a

II.

világháború lezárása után ötvenöt évvel térhetett vissza hazájába. A fogolytáborból elmegyógyintézetbe került ember históriája ismét az érdeklődés középpontjába állította a Magyarországról Szovjetunióba hurcoltak sorsát.

A 2003 nyarán megalakított Magyar-Orosz Levéltári Vegyesbizottság és a Moszkvába kiküldött levéltári delegátus számos eredményt elért az évek során. A levéltári kiküldött elsősorban a kinti munkákat, például az állami Klebelsberg-ösztöndíjjal végzett kutatásokat segítette elő, valamint olyan oroszországi iratanyagokat tárt fel, amelyeknek jelentős magyar vonatkozása volt. Ezek a másolatban hazaküldött orosz anyagok az MNL Országos Levéltárába kerültek (az X. szekcióba), ahol szabadon kutathatók, de az iratokról készült jegyzékek hozzáférhetőek a levéltár nyilvános felületein is.8

A levéltári delegátus a magyar hadifogoly-kérdésben kifejtett tevékenységének egyik kézzelfogható eredménye a Varga Éva Mária szerkesztésében 2006-ban megjelent dokumentumkötet, amely a Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban címet viseli. A könyv a szakmai bevezető tanulmány mellett csak iratválogatást tartalmazott, de ismét felhívta a figyelmet a kérdés megoldatlanságára.

8 MNL OL X. Másolatok gyűjteménye. Külföldön őrzött magyar vonatkozású levéltári anyagok nyilvántartása. Oroszország. https://lnyr.eleveltar.hu/MNLQuery/archivplansuche.aspx

(A

lekérdezés ideje: 2018. november 16.)

Újabban a két évvel ezelőtt elindított Gulag

Emlékév

hívta fel a magyar társadalom figyelmét az áldozatokra. A 2016-2017-es megemlékezéssorozat folyamán számtalan esemény, emléktábla, kiállítás, konferencia emlékeztetett a tragédiára. Családok ezreinek juthatott ismét eszébe a történelem elhallgatott része, a nagyszülők, dédszülők sorsa.

Az elhurcoltak adatainak nyilvánosságra hozásáról szóló mostani, 2018 nyarán aláírt megállapodáshoz először is a módszertani kérdések tisztázására volt szükség. Ehhez fel kellett venni a kapcsolatot olyan kutatókkal és intézményekkel, amelyek komoly tapasztalattal rendelkeztek az orosz levéltári rendszerről - és már fel is dolgozták a számukra fontos dokumentumokat.

2018/4.

53