Segédletkészítés, adatbázis-építés
Laczlavik György: Egy merész vállalkozás és tapasztalatai (2016–2018) A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. 1526–1570 közötti iratainak feltárása, digitalizálása és feldolgozása. Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. 41-49.
Lacziavik György Az iratfajta és az irattípus esetében igyekszünk - a párhuzamosságok kiszűrése mellett - a korabeli elnevezéseket is feltüntetni. Azért érezzük ennek szükségességét, mert a hiányosan fennmaradt iratanyag miatt nagyon sokszor csak azok külső jegyeiből lehet következtetéseket levonni azok keletkezésére, így különféle igazgatástörténeti kérdésekre. A megfelelő irattípusokra rákeresve felgyorsíthatjuk ezeket a kutatásokat. A fennmaradási forma (eredeti, másolat, stb.), de leginkább a kancelláriai jegyzetek rögzítése szintén ugyanezt a célt szolgálja, azon túl, hogy utóbbiak rengeteg archontológiai adatot is tartalmaznak. A különféle iratfajták feltüntetése szintén a kereshetőséget segíti. Instrukcióból (hivatali működési utasítás) például eddig 86 darabot rögzítettünk, amelyek egyetlen lekérdezés alapján listázhatok. Fontos megjegyezni, hogy a dátumot (az irat keletkezésének dátuma kötelező) normalizált alakban is feltüntetjük, amennyiben az iratban lévő dátumforma nem ilyen, hogy keresésénél minden adatot meg lehessen találni. A „Megpecsételt” választógomb esetében arra vagyunk kíváncsiak, hogy megpecsételték-e kiadáskor az iratot. Jelen keretek között több, a pecsétre vonatkozó információt nem tudunk megadni, mert nagyon lelassítaná a feldolgozást. Munkaszervezés A feldolgozás során használt adatbázisról fontos tudni, hogy online adatbázis. A feldolgozás kezdetekor ugyanis arra gondoltunk, hogy a külsős projektrésztvevőknek a munka elvégzéséhez ne kelljen a levéltárba bejönnie, mivel a feladatra tervezett 15-16 fő infrastrukturális hátterét az intézményben nem tudjuk megoldani. Erről az elképzelésről azonban néhány hónap elteltével bebizonyosodott, hogy kevéssé alkalmazható. A feldolgozás ezen formája ugyanis meglehetősen nehéz feladat, kellő paleográfiai, nyelvtudásbéli tapasztalatot és ismereteket igényel. A jelentkezők közül - akik között főként végzett diplomásokat illetve doktorandusz hallgatókat találunk - az első hónapokban sokan lemorzsolódtak. Rá kellett jönnünk, hogy egy kutatócsoportot kell szerveznünk, amelynek tagjai a levéltár épületében, egymással és a vezető kutatóval szorosan együttműködve végzik a feldolgozást. A forrásfeltáró munkacsoport létrejöttét segítette az a felismerés is, hogy a munkára felvett fiatal kutatók számos olyan speciális paleográfiai, közigazgatási, kormányzattörténeti, birtokigazgatási, hely- és családtörténeti problémával szembesülnek a feldolgozás során, amelyeket egy valódi, egy helyen működő munkacsoportként könnyebben meg tudnak oldani. 2016 februárjától két, 2017 januárjától három főt alkalmaztunk teljes állásban a projekttámogatás terhére. Mellettük még további öt-hat fő vett részt állandóan a feldolgozásban teljes vagy részmunkaidőben, megbízási szerződéssel. A levéltár saját munkatársai közül is voltak, akik részt vállaltak a feldolgozásban (hét fő), de a feldolgozási munka (rekordok, névtér stb.) legnagyobb részét külső munkaerő végezte. 46 Levéltári Szemle 68. évf.
