Segédletkészítés, adatbázis-építés
Jakab Réka: A vármegyei levéltárak vallásügyi irattípusai Veszprém és Fejér megye példáján. (A megyei levéltárak Reformáció 500 elnevezésű adatbázisa). Vértelen ellenreformáció. Reformáció öröksége 2. Szerk.: Csorba Dávid. Sárospatak, 2020. 258–270.
Protestáns felekezetekre vonatkozó forrástípusok a vármegyei levéltárban Felekezeti konfliktusok A felekezetek között kirobbanó helyi konfliktusok többnyire a vallásgyakorlat kölcsönös megzavarásából vagy akadályozásából, vagyonjogi vitákból, tilalmak megszegéséből, vagy akár személyes konfliktusokból is eredhettek. A katolikus földesurak birtokain a protestáns lakosságfal keletkezett felekezeti ellentét gyakran az úr és szolga konfliktusa is volt egyben.14 A templomhasználat mellett a falu harangja, temetője, vagy éppen az egyházközség javadalmas földje is vita tárgyát képezte olykor.15 A falvak katolikus és protestáns lakói néha tettlegességig fajuló, vagy éppenséggel tragikomédiába torkolló konfliktusai gyakran idézték a korai hitvitázó irodalom csípős nyelvezetét, s a katolikus fél szentségekhez kötődő alkalmai, vallási szokásai nem egyszer váltak gúny tárgyává. A hatalom támogatását élvező katolikusok ellen csupán a hitéletük megzavarását célzó tettekkel lehetett fellépni. Ilyen volt a plébános akadályozása, a böjt megszegésére való kényszerítés, körmenetek vagy temetés megzavarása, vagy a tilalom idején végzett munka.16 14 HU-MNL-FML-IV-31-b-Fasc-3-No-43: A fülei reformátusok panaszt tettek földesuruk, a veszprémi káptalan ellen (1749), amiért az oratóriumukat a katolikusoknak adta át, tiltakoztak a katolikus tanító kinevezése ellen is. Az események során tetdegességre is sor került: a tiszttartót, majd később a dézsmaszedés végett érkező Dubniczai István kanonokot bántalmazták, egy letartóztatott jobbágyot kiszabadítottak. 15 HU-MNL-VeML-IV-l-c-Fasc-14-No-1020: Tanúvallatás a karakószörcsöki evangélikusok temetőhasználatáról és a katolikusok által elvitt harangról (1748-1750). A vizsgálatot Nagy János, Kiss István, Kopcsányi János, Déés János, Déés Mihály, Szabó Péter, Bersenyi Miklós és Szabó János nemesek kérésére folytatták.; HU-MNL-VeML-IV-l-c-Fasc- 14-No-1013: Tanúvallatás a dabronyi prédikátorról és javadalmas földjének jogállásáról (1748), amelyet a pálos elöljáró elvett.; HU-MNL-VeML-IV-l-c-Fasc-14-No-l 087-1: A vármegyei kiküldöttek tiszti jelentése (1777) arról, hogy az egyházmegye kiküldöttjének és a jezsuiták vörösberényi ispánjának jelenlétében Balatonfőkajáron a katolikusok részére kiszakítottak egy területet temető céljára. Az erre vonatkozó vármegyei végzést felolvasták a reformátusoknak, a Kenesei család tagjai a terület kiszakítása ellen tiltakoztak. 16 HU-MNL-VeML-IV-l-c-Fasc-14-Nr-1015: Tanúvallatás a mencshelyi Somogyi Erzsébet ügyében (1749), aki Vízkeresztkor nem engedte be a házába Szekfu József vázsonyi plébánost.; HU-MNL-VeML-IV-l-c-Fasc-14-No-1018: Tanúvallatás Szentgálon (1750): kényszerítették-e a katolikusokat böjt idején húsevésre, akadályozták-e a városlődi plébánost a katolikusok keresztelésében és eltemetésében? Vizsgálat a református prédikátor szolgálata és fizetése ügyében.; HU-MNL-VeML-IV-l-c-Fasc-14-No-1071: Vizsgálat Potyondi Zsigmond mezőszentgyörgyi lakos ügyében (1772), aki Nagyboldogasszony napján dolgozott és katolikus aratóit csúfolta.; HU-MNL-VeML-IV-l-b-1749-12-02-21: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök kérésére lefolytatott vizsgálat az egyházlátogatásakor Kádártán történtekről (1749): 1747-ben a hajmáskéri vizitációról való hazatérésekor Kádártán áthaladva a falu népe összecsődült és lármázott, majd 1749-ben amikor szintén a falun haladt át, a református tanító öccse, Osvald Ferenc félreverte a harangot és a népet újra összecsődítette. 265
