Segédletkészítés, adatbázis-építés
Jakab Réka: A vármegyei levéltárak vallásügyi irattípusai Veszprém és Fejér megye példáján. (A megyei levéltárak Reformáció 500 elnevezésű adatbázisa). Vértelen ellenreformáció. Reformáció öröksége 2. Szerk.: Csorba Dávid. Sárospatak, 2020. 258–270.
Jakab Réka A vizsgálatokat a templomok elvétele követte, amiben a vármegyei hatóságok szintén közreműködtek. így szűnt meg például a pápai reformátusok és számos nagymúltú református gyülekezet nyilvános vallásgyakorlata. A templomok elvétele a legtöbb helyen ellenállásba ütközött.5 A protestáns gyülekezetek szintén a vármegyei hatóságon keresztül juttatták el folyamodványaikat a Helytartó tanácshoz, vagy kérték a vármegye közbenjárását jogaik sérelme esetén. 5 HU-MNL-VeML-IV-l-c-Fasc-14-No-979: Esterházy Ferenc inteti a pápai reformátusokat (é. n., 1723—1750 között) a Hosszú utcában álló református imaházuk ügyében, hogy szolgáltassák azt vissza. A gyülekezet a vallásügyi királyi rendeletekre hivatkozva az emberemlékezet óta használatában álló házat nem kívánja átadni a földesúrnak.; HU-MNLFML-IV-73-Lovasbereny-1750: A református templom elvétele (1750); HU-MNL-FMLIV-73-Fule-1750: Vármegyei vizsgálat a fülei reformátusok lázongásával kapcsolatban, amikor is templomuk elvétele ellen tiltakoztak. Ugyanis nem engedték, hogy a helységbe katolikus tanítót helyezzenek, megakadályozták, hogy a veszprémi káptalan beszedje a dézsmát, valamint kiszabadították a mozgalom vezetőjének tekintett Szűcs Jánost.; HUMNL-VeML-IV-l-c-Fasc-14-No-999: Tanúkihallgatás a vörösberényi, balatonkenesei, balatonfőkajári és padragi templomok és az ott élő reformátusok vallásgyakorlata ügyében (1733): a katolikusoknak történt visszaadásuk előtt mennyi ideig használták a reformátusok a templomokat, illetve legutóbb milyen engedéllyel vagy hatalommal foglalták vissza a katolikusoktól. 6 HU-MNL-FML-IV-l-d-Sukoro-1756: A sukorói elöljárók kérelme a vármegyéhez (1756) az életveszélyessé vált régi harangláb helyére új építésének tárgyában; HU-MNL-FMLIV-73-Aba-1755: Vizsgálat az abai reformátusok ellen (1755), mert engedély nélkül felújították az oratóriumukat, valamint új iskola építésébe kezdtek. A protestáns templomok javítása, esetleges bővítése helytartó tanácsi engedélyhez volt kötve, nehogy a felújítás színlelése alatt tényleges építkezés folyjék. A templomok állapotának felmérését szintén vármegyei kiküldöttek végezték, akik gyakran tanúkihallgatást is foganatosítottak; és ügyeltek arra is, hogy tiltott építkezés ne történjen a protestánsok által lakott településeken. Latin nyelvű jelentéseiket megküldték a Helytartó tanácsnak.6 Vallásgyakorlat A vármegyei hatóságok a templomhasználatra vonatkozó vizsgálatok során a helyi protestánsok vallásgyakorlatának kérdéseire is kitértek. A Carolina ^solutio kibocsátását megelőzően a megyékben két átfogó vizsgálatot is folytattak a protestáns egyházak helyzetére vonatkozóan. 1720-ban a megyék területén található protestáns egyházi hierarchiáról (superintendensek, seniorok) és az ahhoz tartozó lelkészekről készítettek jelentést. 1725-ben a 262
