Segédletkészítés, adatbázis-építés

Jakab Réka: A vármegyei levéltárak vallásügyi irattípusai Veszprém és Fejér megye példáján. (A megyei levéltárak Reformáció 500 elnevezésű adatbázisa). Vértelen ellenreformáció. Reformáció öröksége 2. Szerk.: Csorba Dávid. Sárospatak, 2020. 258–270.

Protestáns felekezetekre vonatkozó forrástípusok a vármegyei levéltárban A forrásfeltárásban 17 megyei tagintézmény vett részt.1 Az adatbázisba 10 710 rekord és 28 494 digitális másolat került bevitelre. A feldolgozásra került iratok alapján általánosságban elmondható, hogy a megyei levéltárak többsége jellemzően nem, vagy csak kis számban őriz reformáció korabeli iratanyagot. 1 Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Békés Megyei Levéltár, Csongrád Megyei Levéltár, Fejér Megyei Levéltár, Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Győri és Soproni Levéltára, Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Heves Megyei Levél­tár, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, Nóg­­rád Megyei Levéltár, Pest Megyei Levéltár, Somogy Megyei Levéltár, Tolna Megyei Le­véltár, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár és a Veszprém Megyei Levéltár. A legkorábbi iratok Gyöngyös (1555) és Sopron város levéltárából (1582, 1593), valamint Szabolcs vármegye levéltárából (17. század legeleje) szár­maznak. A legfiatalabb iratok 1990 elején keletkeztek a megyei egyházügyi titkárok tevékenysége nyomán. A megyei levéltárakban fennmaradt iratok korából és a protestánsokat érintő országos folyamatok idejéből következően az adatbázisban legnagyobb arány­ban 18. századi, 19. századi és a 20. század második feléből származó iratok ke­rültek feldolgozásra. Kisebb mennyiséget képeznek a 17. századi iratok. Az adatbázis rekordjaiban található információk részletessége az intézmények és a levéltári iratanyag adottságainak megfelelően, valamint a levéltárosok lehe­tőségeiből következően változó. A különböző részletességű regesztákat kiegé­szítik a rekordokhoz csatolt iratfotók, amelyekről a teljes információ elolvasható. A megyei levéltárak protestáns egyházakat érintő szisztematikus forrásfel­táró munkája az egyház történeti kutatás által eddig hasznosított forrásbázist jelentősen kiszélesíti. Az egyháztörténeti kutatás és az egyházi levéltárak for­ráskiadó munkái is elsősorban az egyházi gyűjteményekben található forrás­anyagra, valamint az országos kormányszervek irataira támaszkodtak, és ezek alapján írták le a folyamatokat. A helyi szint valóságának feltárására először a vizitációkban található adatokat vonta be a kutatás. Az a cél tehát, hogy a megyei levéltárakban található iratanyag is feltárásra kerüljön, mindenképpen előrelépésnek tekinthető. A munka elsősorban a protestantizmus és a protestáns egyházak történe­tében meghatározó időszakok iratainak feltárását célozta. A 18. század vo­natkozásában a két Carolina Resolutio (1731, 1734) és a Türelmi rendelet (1781) kibocsátása jelentette a csomópontot. E két ellentétes előjelű folyamat nyomán keletkezett iratanyag leírja csaknem a teljes 18. századi helyzetet. A széleskö­rű merítés nyomán keletkezett forrásbázis lehetőséget nyújt az országos ösz­­szehasonlításra, ami — tekintettel az ország különböző régióiban jellemző hang­súlyeltolódásokra — különösen fontos a pontos értékelés szempontjából. 259

Next

/
Thumbnails
Contents