Segédletkészítés, adatbázis-építés
Hanák Gábor - Szabó Csaba: A Nagy Imre és társai elleni per iratainak feldolgozása és digitalizálása, Archivnet 18. évf. (2018) 3. szám
6 Haraszti Sándort, Tánczos Gábort és Fazekas György újságírót tették egy perbe,28 bár tevékenységük nem kapcsolódott össze. További pereket is lefolytattak a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt. Déry Tibori három írótársával már 1957. november 13-án elítélték.29 Adám Györgyöt és társait 1958. július 4-én ítélték el.30 Az ő perében volt vádlott Bohó Róbert is, akit június 11 -én a Nagy Imre-perben tanúként is meghallgattak. Bibó Istvánt és társait (Göncz Árpádot és Regéczy Nagy Lászlót) 1958. augusztus 2-án ítélték el.31 Regéczy Nagy Lászlót ugyancsak június 11-én hallgatták ki a Nagy Imre-perben. 28 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (továbbiakban: ÁBTL), Központi operatív nyilvántartást végző szervezeti egységek által kezelt dossziék (3. 1. 9.), Vizsgálati dossziék (V), Haraszti Sándor és társai (V- 150001.). 29 MNL OL XX-5-h - Déry Tibor és társai (0010-1957.). 30 MNL OL XX-5-h - Ádám György és társai (0020-1958.). 31 ÁBTL 3. 1.9. Bibó István és társai (V-150003.). 32 MNL OL 288. f. 5/65. ö. e. 1. Az MSZMP Politikai Bizottsága zárt ülése (1958. február 5.). 33 Litván: i. m. 79. 34 MNL OL 288. f. 5/65. ö. e. 1. Az MSZMP Politikai Bizottságának zárt ülése (1958. február 5.). 35 Radó Zoltánt 1958. február 12-én valóban a munkahelyéről, a Legfelsőbb Bíróságról szállították kórházba. Az orvosi jelentés szerint szívinfarktus miatt. 36 Vida Ferenc (1911-1990) jómódú csongrádi zsidó családban született, 1932 után a cionista mozgalomhoz kötődött. 1934-ben Tel-Avivban a Palesztinái Kommunista Párt tagja lett, majd 1935 őszén visszatért Magyarországra. A fővárosban telepedett le, ügyvédjelölt lett. 1942-ben elfogták, és mint a Függetlenség Mozgalom résztvevőjét, magyarellenes tevékenység címén életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. A börtönből Németországba hurcolták, ahol 1945. április 24-én szabadult. Pályáját ügyvédként kezdte 1945-ben, júniustól az MKP fővárosi, V. kerületi szervezetének titkára. A Belügyminisztériumban tanácsosként dolgozott 1946 februárjától 1949 februárjáig. Az MDP Központi Ellenőrző Bizottságának alosztályvezetője 1949 júniusáig, ezután az Állami Ellenőrzési Központban osztályvezető. Az Igazságügy Minisztériumban 1951 decemberétől dolgozott. 1953. november 18. és 1972. október 31. között a Legfelsőbb Bíróságon ítélkezett, ahonnan kollégiumvezető-helyettesként vonult nyugdíjba. Az MSZMP PB 1958. február 5-én - már az első tárgyalási napon - határozatot hozott a per elhalasztásáról.32 A pert valójában Moszkvából állították le, az esedékes nagyhatalmi csúcstalálkozó és - Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára kérésére - az olaszországi választások miatt.33 A tárgyalást a PB-határozat értelmében február 6-án, a vádlottak meghallgatásának befejezése után félbeszakították, és bizonyíték-kiegészítés címén elnapolták: „... a Politikai Bizottság célszerűnek tartja a pert - bizonyos kiegészítés indoklással - felfüggeszteni, illetve néhány hónapra elhalasztani. ”34 Az iratból kiderül, hogy még meg sem kezdődött a per, a halasztásról máris döntöttek. 1956 „folklórjához” tartozik, hogy a tanácsvezető bírót, Radó Zoltánt a vádlottakkal szemben tanúsított emberséges magatartása miatt váltották le. Az is elterjedt, hogy váratlan betegsége miatt kellett félbeszakítani az eljárást.35 Radó, már több halálos ítélettel a háta mögött, választékosabb modorából adódóan, Vida Ferenchez, 36 a következő szakasz tanácsvezető bírájához képest, valóban jóindulatú bírónak tűnhetett, de a tárgyalás során rögzített szó szerinti jegyzőkönyvek és a hangfelvételek is egyértelműen igazolják, hogy csak a hangnem volt más, hiszen Radó is készségesen végrehajtotta, mint korábban is mindig, mindazt, amit „megbízói” elvártak egy vérbírótól. Nemcsak a bíró személye miatt érdekes a bíróság összetétele, hanem a Népbírósági Tanács más tagja is említést érdemel. Lakatos P étemé 1945-ben lépett be a kommunista pártba, Tolna megyében járási agit-propos volt 1948-ig, majd a Budapesti Pártbizottság függetlenített agit-prop előadója lett. Két éves pártiskolát is elvégzett. Férje 1956. október 30-án, a budapesti pártház ostrománál tűzharcban elesett. Lakatosnénak, aki szintén az épületben tartózkodott, sikerült a lakására menekülnie. A felkelők több alkalommal is megfenyegették,
