Segédletkészítés, adatbázis-építés
Szakács Annamária - Török Enikő: Élet az Instagram előtt. Fényképek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában. Aktakaland, 2017. szeptember 15. (www.aktakaland.hu)
Minden esetben arra törekedtünk, hogy - ha csak közelítőleg is - meghatározzuk a felvétel készítésének idejét. Ez ritkán szerepel a képen, így sokszor a kép tartalmából indultunk ki: többek között segítséget jelentett az ábrázolt személy(ek) életrajzi adatainak kiderítése, viseletűk. Datáláskor fontos szempont a fotós működési idejének ismerete, a nyomtatott hátlap adatai, a kiállítási érmek rajza. Végső esetben a fénykép korának megállapításában fotótechnikatörténeti ismeretek voltak a segítségünkre. Mindenképpen kerültük a levéltári adatbázisokban gyakran használt d.n. (dátum nélkül) megjelölést, hisz az adathordozó jellegzetességei alapján, ha mást nem is, évszázadot meg lehet határozni. Ha valaki kutatni szeretné ezeket a fotókat, hol érdemes elkezdenie, és milyen jellegű képekre számíthat? A ScopeQuery-ben érdemes kezdeni: a névtéradat-keresésben helynevekkel települések utcaképei és épületfotói, személynevekkel az ábrázolt személyek, illetve a fényképészek után kutathatunk. Második lépésként a levéltárost érdemes megkérdezni, hisz az adatbázis egy része még a kutatók számára online nem elérhető, illetve a feldolgozás folyamatos. Több törzsszám darabszintü feldolgozása még el sem kezdődött, így elképzelhető, hogy egy-két doboznyi fotó darabszintü átnézése szükséges a kutatáshoz. A családi fondokban (például Festetics, Szilassy,3 Árpássy család4 ) és a személyi fondokban (többek között Köpesdy Elemér hagyatéka, bilkei Gorzó Nándor hagyatéka) elsősorban családtagok, közeli és távoli rokonok, barátok, ismerősök portréit,5 családi fotóit és olykor eseményfotókat találunk. A családtagok foglalkozásától, hivatásától függően különböző közéleti személyek, hírességek fotói is lehetnek egy-egy család vagy személy gyűjteményében. Előfordul, hogy a család ingatlanairól, például kastélyokról is készítettek fotókat. Egyes családtagok/személyek utazásaik során vásárlással bővíthették fotógyűjteményüket. Műfaji sokszínűség jellemzi a nálunk őrzött fotókat: portrékon, családi fotókon, csoportképeken kívül találhatók itt farsangi jelmezes portrék, eseményfotók, jelenetképek, épületfotók, városképek,6 tárgyfotók stb. 3 http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/idosebb szilassy aladar fényképéi 4 https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/ausztral őslakosok fényképéi a 19 szazadból 5 https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/jelmezkavalkad a 19 szazadból 6 http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/az oszmán fényképészét hajnalan 7 https://www.facebook.com/media/set/?set=a. 1083588108381197&type=3 Mi a helyzet a közgyűjtemények fotóival? Léteznek ilyenek is az MNL gyűjteményében? Az egyesületek (például Feminista Egyesület, Magyar Zeneművészek Szövetsége) elsősorban az egyesület tagjainak portréit, csoportképeit, az egyesület tevékenységének eseményfotóit gyűjtötték össze. így tulajdonképpen a darabszintű feltárás teszi lehetővé, hogy megtudjuk, hogy milyen kincseket őriz a levéltár. Szinte kínálja magát a lehetőség, hogy a közösségi média felületein is megjelenjenek ezek a képek, melyek szöveg nélkül is azonnal felkeltik az érdeklődést. Lehet ezekkel a felvételekkel online felületen is találkozni? A közművelődési munkatársakkal együtt az Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Facebook-oldalán az 1 kép több mint 1000 szó című albumban7 rendszeresen teszünk közzé fényképeket, hogy ezzel is felhívjuk a figyelmet a levéltár ezen különleges dokumentumaira.
