Segédletkészítés, adatbázis-építés
Nagy Ágnes - Nagy Sándor: Társadalomtörténeti adattár az interneten. Elektronikus levéltári segédlet készítése Budapest Főváros Levéltárában. Korall, 8. évf. 30. szám, 2007. december, 204-217.
214 KORALL 30. Ugyanakkor megemlítendő, hogy az Adattár tartalmaz 18. századi budai végrendeleteket, valamint - amit a kutatók nem feltétlenül a BFL-ben keresnének - a Budafoki Királyi Járásbíróság 1931-1956 közötti kihirdetett végrendeleti sorozata alapján felvitt személyi rekordokat is. Az összesen 17 997 rekord azonban kifejezetten a kihirdetett, majd a kihirdető szervnél irattározott testamentumokat reprezentálja. Gyakori eset ugyanis, hogy a végrendelet a kihirdetés aktusát követően visszakerült az azt okiratba foglaló közjegyzőhöz — ezeket a végrendeleteket nem ebben az adatbázisrészben rögzítettük. Kihirdetett végrendelet hagyatéki ügyekben is fennmaradhatott (ott a Végrendelet? mezőhöz a „van” keresőkifejezést rendelve 2454 rekordot kapunk). És természetesen, mert a kutató számára nyilván nem feltétlenül érdekes, hogy egy adott végrendeletet kihirdették-e vagy sem, a közjegyzők által felvett, illetve őrizetükbe letett egyéb végrendeletek is érdekesek lehetnek — ezeket megint nem itt fogjuk megtalálni. Az Adattár előnye azonban ezen a ponton máris megmutatkozik: a hagyatéki ügyek, árvaszéki ügyek, kihirdetett végrendeletek és közjegyzői okiratok között létező végrendeletek egyetlen lépésben elérhetők, ha a kutató a keresési feltételt valamennyi adatbázisrészre kiterjeszti. Nem feltétlenül ismert, ezért röviden kitérünk rá, mi mindent lehet kihirdetett végrendeletek között találni: az ünnepélyes, oldalak tucatjait megtöltő végakarat-nyilvánítástól öngyilkosság előtt írt búcsúlevélig, avagy kockás jegyzetfüzet lapjára vetett ceruzás feljegyzésig terjed a skála. Végrendeletként kihirdettek, általában jóval a haláleset előtt kötött házassági és örökösödési szerződéseket is. Külön típust képeznek — és rendkívül érdekesek — a szóbeli végrendelkezést utólag megállapító tanúkihallgatási jegyzőkönyvek. Fontos továbbá, hogy a kihirdetett végrendeletek rekordjainál csak a jogi aktus évszáma szerepel, ami — bár rendszerint nem ez a helyzet — akár több évtizeddel követhette a végrendelkezés időpontját. Számos esetben ugyanis egy adott ügyszám alatt több, eltérő időben alkotott, ráadásul különböző típusú (végrendelet, fiók- és pótvégrendelet) végakarat-nyilvánítást publikálhattak. Sőt, gyakran akár egyetlen végrendelethez is, az időről-időre egymást követő kiegészítések miatt, több időpontot lehet rendelni, amelyek rögzítése viszont a végrendelkező személyek szerint felvett rekord áttekinthetőségét akadályozná. Végezetül megjegyzendő, hogy közös végrendeletek esetében a kihirdetés aktusa nyilvánvalóan — ugyanis elég ritka eset, amikor mindkét végrendelkező fél nagyjából egy időben távozik az élők sorából — csak az egyik végrendelkezőt érinti, a végrendeletre vezetett záradékból azonban nem állapítható meg, hogy melyiket, vagyis hogy ki volt az elhunyt (s így az az Adattárból sem derül ki). Az 1872 előtti időszak vonatkozásában a budai és a pesti tanácsnál keletkezett Testamenta-soroT^tok felvitele várható, illetőleg - mint fentebb jeleztük — ezek kis része, a 18. századi budai végrendeletek máris az Adattárban találhatók.
