Segédletkészítés, adatbázis-építés
Nagy Ágnes - Nagy Sándor: Társadalomtörténeti adattár az interneten. Elektronikus levéltári segédlet készítése Budapest Főváros Levéltárában. Korall, 8. évf. 30. szám, 2007. december, 204-217.
206 KORALL 30. hanem az abban társadalmi cselekvőként megjelenő személyek, testületek, cégek nevesítésére, azonosítására törekedtek. Ebből következően a Társadalomtörténeti Adatbázis/Adattár kezdettől fogva kifejezetten azokat a kutatásokat támogatta és támogatja, amelyek egy-egy személyre, családra, cégre stb. irányulnak.5 Ez a hagyományos papíralapú névmutatókhoz képest legalább két ponton jelent többet. Egyrészt az Adattár a „neveket” egységes keretbe szervezi, az azonos személyeket technikailag is (ún. „névtér-hivatkozások” kiépítésével) összekapcsolhatóvá teszi, megspórolva — legalábbis potenciálisan — a korábbi bizonytalan és hosszadalmas „kézi” kutatómunkát.6 Másrészt, mivel a személyi rekordokban egyúttal rendszeresen rögzítésre kerülnek - a forrásként szolgáló ügy vagy iratdarab tartalmától függően, az adott szereplő társadalmi státusát, „foglalkozását” (tevékenységi terület, profil), lakhelyét (szék-, telephely) illető adatok - az Adattár alkalmas foglalkozási csoportok tagjainak, de éppúgy a főváros tetszőlegesen lehatárolt területeihez (városrész/kerület, utca, ház) köthető lakosoknak a keresésére is. Bár ezt a lehetőséget általában a hagyományos segédletek is biztosítják, nem árt megemlíteni, hogy az elmondottakon túl egyes szorosabban meghatározott ügytípusok is kereshetők. Aligha érdektelen, hogy például „házassági bontóper”-re, „házassági szerződésire, „örökösödési per”-re, „osztályegyezség”-re „adásvételi szerződésire, „közgyűlési jegyző könyv”-re keresve több száz, esetleg több ezer találatot kapunk. Az ügyletek „időpontjának” rögzítése révén pedig — ami persze nem mindig nyújt megfelelő támpontot (lásd alább az árvaszéki ügyeknél) — az Adattár a már említett szempontokkal társítva időintervallumok szerinti lehatárolást is lehetővé tesz. A record-linkage-tMpxisú. kutatások mellett tehát más szempontú, tömeges forrásfeltárást igénylő megközelítéseket is támogathat.7 5 Ez az elv húzta és húzza meg egyúttal a merítés korlátáit is: szükségképpen kimaradtak és a jövőben is ki fognak maradni - a digitális feldolgozás más formáját igényelve - például a közigazgatás által keletkeztetett azon iratsorozatok, amelyek voltaképpeni „tárgya” semmilyen módon nem köthető kizárólag természetes vagy jogi személyekhez. 6 A „névtér” az Adattár személyeket, szervezeteket, fizikai helyeket, tárgyneveket összefűző funkciója, amely lehetővé teszi az azonos, de az iratokban - főként a 20. század előtt - különböző alakokban avagy nyelven (német, latin) felbukkanó „nevek” gyors és hatékony visszakeresését. Megjegyzendő, hogy az adatbázis-építés jelenlegi stádiumában a rekordkapcsolatok kialakítására nincs mód és energia (ehhez szervezett, rendkívül nagy tömeget érintő genealógiai kutatások szükségeltetnének). Ez jelenleg kétségtelenül nagyon megnehezíti a keresést, miután az eltérő névalakok, illetve egyazon személy által viselt, élete során esetleg változó családnevek mögött a személy rekordjai összekapcsolásának hiányában nem elegendő csupán a valószínű névalakot begépelni, hanem valamennyi lehetséges változatot számításba kell venni. 7 A jelenlegi (2007. október 1-i állapot szerinti) állomány 294 864 személyi rekordot tesz ki. Itt kell megjegyezni, hogy a Társadalomtörténetihez hasonló elven és szerkezetben épített 20. századi - döntően 1945 utáni — büntető eljárásokat tömegesen feldolgozó Bírósági-Ügyészségi Adatbázisban (236 497 rekord) az év végéig ugyancsak lehetségessé válik, ráadásul valószínűleg egyazon felületen, a felsorolt szempontok szerinti keresés. Jóllehet ez utóbbi eredendően más típusú megközelítések kiszolgálására készült, könnyű belátni, hogy a társadalomtörténészek számára szintén fontos lehet.
