Segédletkészítés, adatbázis-építés

Darabszintű - 1711 végéig terjedő vármegyei és városi jegyzőkönyvek regesztáinak kiadási szabályzata. • 1986. [ad 60505/1986 LO]

8 -urának a neve is /például Mátyás /providus/,

Rá

kóczi György jobbágya/«

i./ A helynevek mellett álló értelmező /szőlőhegy, patak, vár, szántóföld, stb./ is kerüljön bele a mutatóba. Ha ez jogállást tükröző terminus /például oppidum,

civitas/, vagy

nem fordítható le egyértelműen /például castellum

=

kastély vagy kis vár, praedi

um =

puszta település vagy földesúri major/, akkor hagyjuk meg az eredeti kifejezést.

2./ Tárgymutató

A tárgymutató rendeltetése nem a regesztaszövegek szavainak a feldolgozása, hanem a regeszták tárgyának /tárgyainak/ akiemelése az általánosítás megfelelő szintjén. A tárgymutató-készítésnek az ezt az alapelvet érvényre juttató szempontjai még nincsenek kidolgozva, ezért csak vázlatosan foglalhatjuk most össze azoknak a fogalmaknak a körét, amelyeknek a tárgymutatóba való felvételét feltétlenül javasoljuk. Legyenek tehát külön tárgyszavak

a./ maguk ? bejegyzések, mint ügytípusok is /citáció, protestárió, prokurátor-állítás, jobbágykövetelés, jobbá,-ybúcsúztatás/;

b./ a közigazgatás hivatali szervei /kancellária, kamara stb./;

c./ az anyagi. kultúra köréhez, tartozó fogalmak: várak, kastélyok, malmok, továbbá az ipari tevékenység és termékei /az öltözködés egyes alkotóelemei, közlekedési eszközök - kocsi, hajó -, ezek készítése, stb./, a céhekben és a háztartásban végzett tevékenységek egyaránt;

d./ a növények, a növénytermesztés fogalmai: a haszonnövények /gabona, szőlő, lencse, len, stb./ és a termesztésükkel, illetve a táplálkozásban játszott