Segédletkészítés, adatbázis-építés
Darabszintű - Kovács Béla: A peremlyukkártya alkalmazása a levéltári munkában. • 1975. [LSZ 1975/1. 197-207. p.]
kódolás esetén egy adott tárgyról, iratról, személyről 144, 96 illetve 64 információt rögzíthetünk, mindegyiket két-két felelettel* A kissé komplikáltabb ún. additív és kombinációs kódolás esetén az egy kártyán rögzíthető információk száma jelentékenyen megnő. Az ilyen módon elkészített rendszer előnye az, hogy míg a hagyományos kartotékretídszert általában csak egy jellemző ismérv alapján rendezzük és tartjuk sorrendben (gondoljunk pl. a könyvtárak szerzői- vagy szakkatalógusára), addig a lyukkártyarendszernél egyidejűleg több fogalom rögzíthető egy kártyán, több fogalom egyidejűleg is kiválasztható, a kártyákat nem kell valamiféle rendben tartani, és így elmarad a kiválasztott kártyák helyes sorrendbe való visszarakásának hosszadalmas munkája is. A^kártyák lyukasztását kártyalyukasztó fogóval vagy lyukasztó berendezéssel végezzük, a válogatást szelektáló tűk és szelektáló villa segíti, illetve az egyszerű szelektáló keret, amely egyszerre 200 kártya válogatását teszi lehetővé. A peremlyukkártya kódrendszerei Direkt kódolás z Az adatok rögzítésének ez a legegyszerűbb módja: a kártyán lévő lyukpárhoz egy-egy fogalmat rendelünk, amelyet sekély, vagy mély lyukasztással jelölünk. Visszakeresésnél az adott fogalom lyukasztásába szúrjuk be a válogató tűt a kártyák csoportján keresztül, mire mindazon kártyák kiesnek, amelyeken az adott fogalmat lyukasztással jelöltük. A munka megkönnyítése érdekében célszerű a rögzítendő fogalom rányomtatása az adott lyukpár mellé. Vigyázni kell ennél a kódolásnál, hogy a belső lyuksorhoz rendelt fogalom a külső lyuksorhoz rendelt fogalom kibővített információja legyen. (Pl.: sekély lyukasztás = alapszinten rendezett; mély lyukasztás = darabszinten rendezett.) A kiválasztás során a belső lyuksor kérdéseire egyértelmű válaszokat kapunk, mert a mély lyukasztású kártyák mind kiesnek, de a külső lyuksor kérdésére a választ csak ismételt szelektálás után kapjuk meg. Direkt kódolásnál célszerűbb azonban minden lyukpárhoz egy fogalmat rendelni; ilyen esetben a válogatás megkönnyítésére a sekély lyukasztás ajánlatos, mert a kártyacsomagból a sekély lyukasztással ellátott kártyák könnyebben csúsznak ki. A direkt kódolás előnye az, hogy az adatok rögzítése és a visszakeresése igen egyszerű, a kiválasztáskor hibás kártyák nem jelentkezhetnek. A kártya tárolási kapacitása azonban korlátozott, és maximálisan csak annyi fogalom rögzíthető, ahány lyuk, illetve lyukpár található a kártyán. (Az 1. ábrán a direkt kódolás néhány esetét mutatjuk be.) Additív kódolás Az előrenyomott kártyákon az ABC betűivel megjelölt mezők találhatók, amelyek mindegyikében négy-négy lyukpár van; ezeket 1-2-4-7 számokkal jelölték. A fogalmak decimális rend198
