Segédletkészítés, adatbázis-építés
Darabszintű - Komjáthy Miklós: Az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára okleveleinek lajstromozása, regesztázása. • 1963. [LSZ 1963/4. 36-48. p.]
/33/ Ez «többi Összeg Illinois-ban. Ezen állam, továbbá a National Records Manarement Council által végzett jelentős vizsgálat vonatkozásában v.ö. Thornton W. MITCHELL, The Illinois record management survey, megjelent a Æhe american archivist 1957 áprilisi számában, 119. és köv. old. Észak-Karolina vonatkozásában, melynek levéltárai, state records, local Records osztályokra tagolódé "levéltári és történeti" főhatósága, továbbá reperde genters -ei vannak és melynek levéltári rendszere hasonlít bizonyos mértékig a francia megyei levéltárak rendszeréhez, lásd H.J. JONES» North Carolina*s local records program cimü tanulmányát, megjelent a Th» American archivist 1961 januári számában, 25. és köv. old* /4o/ Minden fejlődik. Kezdenek figyelmet fordítani a counties-k records-jaira, ezek kezelői országos egyesületbe tömörültek. V.ö. Edward N ’. JŐÖnS'ON, • æmâs. in county records management, megjelent a The amerioan archivist 1961 júliusi számában, 297. es köv. old. /41/ Az ezután következő főbb adatokat saját feljegyzéseinkből merítettük, de felhasználtuk James KATSAROS, Managing the records of the World*s greatest oity, megjelent a The american archivist 196o áprilisi számában, 175. év köv. old. /42/ V.ö. J.H. DENNY /a LEAHY társulat alelnöke/ New-Type storage for repordg. megjelent a The american archivist. 1961 júliusi számában, 3o9. és köv. old. Mindenképpen a régi módszerek szerinti négyzetlábankénti tárolási norma már LEAHY-nál 4 köbláb volt, szemben a szerveknél szokásos 3 köblábbal. /43/ Az 1961 októberi számban és különlenyomatban. Komjáthy Miklós: AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁRA OKLEVELEINEK LAJSTROMOZÁSA /REGESZTÁZÁSA/ Idestova két évtizede készülnek az Országos Levéltár Mohács-előtti gyűjteménye /régebbi nevén: Középkori Gyűjteménye/, ill. tulajdonképpeni magva: a Diplomatikai Levéltár iratairól tartalmi kivonatok, a történeti irodalomban közkeletű szóval: regeszták. Volt idő, amikor a viszonylag bő regeszták helyett az iratok tárgyának megjelölésénél alig többet adó, rendszerint egymondatnyi kivonatokat készítettek, amelyeket "pars pro toto" fogalommal kataszternek kereszteltek el. Az elképzelés ui. akkor az volt, hogy Magyarország egész, 1526 előtti iratanyagát kataszteri nyilvántartásba veszik. /Tudomásom szerint a terv nem került le a napirendről, csak megvalósítása tolódott későbbi időre./ Főképp a regeszták, bizonyos mértékig azonban a kataszterek terjedelme és adatokban való gazdagsága is a kivonatkészitő egyéni megítélésétől, érdeklődési körének, kutatási területének sajátosságaitól függött. Azok a
