Segédletkészítés, adatbázis-építés
Darabszintű - Tirscher Jolán: Vita [hozzászólás az "Irányelvek az újkori iratok regesztázásához" c. közleményhez] • 1952. [LH 1952/1. 61-62. p.]
Tartalmi szempontból a következőket szeretném megjegyezni, A jó rsgeaztázás alapelve, t,i. hogy a regeszta tartalmi része À® iratban foglalt »inde» fontos mozzanatot éf veaatkezáat fel kall. /ik» pót:/ -- naposak amblomas de mez sokszor igazán hUysgps, tulheassu iratokkal kapcsolatba» ssm követhető tálján »értikban. A turini íratteagyatókban pl. Kessmthzak Óbb fastes pslítikai, gazdasági, kulturális stb. kérdéssel kapcsolatsa tamulmány-cikk beszéd- stb. /:gyakran töredékes:/ fogalmazványa őriztetik. Az iratok tarjedelmessógük9 eszmei tartalmuk gazdagsága ás szétágazó volta miatt ae® kivonatolhatók. Ilyen esetekben meg kell elégednénk a tárgy lehetőleg kimerítő megjelölésével, esetleg a vesető gondolat /jgoadolatok:/ kiemelésével. /jAmenayiben az ilyen természeti! iratok fejezetekre oszlanak, illetve alcímeket .tartalmaznak! agy ezek felsorolása természetesen feltétionéi székééges,:/ A fent érintett alapelvből /:a regeszta tartalmi része az iratban foglalt minden lényeges mozzanatot és vonatkozást fel kell tüntessen:/ Önként adódik annak szükségessége, hogy a tartalmat lehetőleg mindig az eredeti konkrét adatszerű®égben rögzítsük. Azonban idevoaatkozólag az ’’Irányelvek stb.” ugyancsak pontjában felsorolt kivételek mellett előfordulhatnak egyéb esetek is, ahol ezt a szabályt illetőleg is engedményeket kell tegyünk. így pl. az ’’Újkori gyűjtemények” nagy része magánlevéltárakból, illetve személyi iratkagyatékokból áll. £ gyűjtemények anyagában sok olyan irat található, melyek a bennük szereplő személyek legbensőbb magánéletéro.bi»almas családi ügyeire vonatkozó adatokat tárnak fel. Ilyen esetekben -- amennyiben az említett adatok történeti fontossággal nem bírnak — a regeszták megszerkesztésénél a megfelelő tapintat is mérvadó szerephez kell jussán. Tartalmi vonatkozásban még egy szempontra szertaé® végül a figyelmet felhívni. Bár a regeszta tartalmi részének hosszabb vagy rövidebb volta elsősorban a tárgy fontosságától függ, ehelyütt nézetem szerint egyéb tekintet is számbajöhet. Az újkori /különösen emigrációé:/ iratok között sok a modern idegennyelvÜ /:angol, francia, olasz, német:/; feltételezhető, hogy a kutató e nyelvek valamelyikét nem bírja, viszont az általános vonatkozásban jelentéktelen tárgyúnak látszó irat részletkutatása szempontjából fontos lehet számára. Ezért, ha az említett idegennyelvÜ iratok nem tulhosszuak és a regesztázó részéről ez különösebb nehézséget nem jelent, irányelvül állítanám fel, hogy — tekintet nélkül tárgyuk fontos v, kevésbbé fontos voltára — az idegennyelvÜ iratok ragesztája lehetőleg bő tartalmi kivonatot adjon. Tirscher Jolán