Selejtezés

VI. A központi államigazgatás területi szervei - Móra Magda: A Székesfehérvári Tankerületi Főigazgatóság, 1936–1949. • 1976. [LSZ 1976/2–3. 65-72. p.]

Az 1868. évi közoktatási törvény megyénkben is létrehozta a vármegyei tanfelügyelői hivatalt, mint Fejér megye népiskoláinak önálló tanügyi hatóságát. Iratanyag ebből az időből egyik tanügyi hivataltól sem maradt ránk, működésük azonban tükröződik a helybeli középiskolák anyagában, illetve az alispánnak adott öszszefoglaló tanfelügyelői jelentésekben. Az 1935. VI. te.-kel életre hivott Székesfehérvári Tankerületi Főigazgatóság anyaga töredékesen ugyan, de folyamatosan tükrözi a hivatal működését 1936. januártól 1949. szeptemberig, a 4155/1949 Korm. sz. rendelettel történt megszűnéséig. A tankerületi főigazgatók hatáskörét igy foglalja össze az 1935. VI. te: "A tankerületi kir. főigazgató, kerülete összes közép és középfokú iskoláinak, szakiskoláinak, népiskoláinak és óvodáinak felügyeleti hatósága... Hivatásának lényege: az iskolatípusok és szakok szerint továbbra is tagolt iskola-felügyelet elvi irányitása, felügyelete, ellenőrzése, s az általános érvényű nemzetnevelési elveknek, szempontoknak valamennyi iskolatípusban és valamennyi szaktárgy tekintetében egyöntetű és hatékony érvényesítése. Funkciójában egybeolvadnak az igazgatási és pedagógiai szempontok, a szolgáltatásra álló szervezetben azonban a két szempont és feladatkör szétválik. " A belső munkatársak: a fogalmazók és adminisztrátorok az igazgatási feladatokat látták el, mig a hivatalon kivül álló tanulmányi felügyelők illetve körzeti iskolafelügyelők a közvetlen felügyeletet. (17) A székesfehérvári tankerületi főigazgató illetékességét ugyancsak a már többször idézett törvény határozta meg. A nyolc tankerület közé harmadikként sorolja be. "A székesfehérvári tankerület magában foglalja Fejér, Veszprém, Tolna vármegye, Győr- Mosón- Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék, Székesfehérvár és Győr törvényhatósági joggal felruházott városok területét, székhelye: Székesfehérvár". A tanügyigazgatásnak az 1935. VI. tc-kel való egységesítése egyáltalán nem volt olyan egyszerű feladat, mint amilyen átlátszónak látszik a miniszter indokolásában a szervezeti felépítés. Erre egyébként magának a törvénynek néhány mondata is utal. Hangsúlyozza, hogy a törvény ugy akarja "a nemzetnevelés egysége érdekében kívánatos és szükséges állami főfelügyelet hatályát" biztosítani, hogy "tiszteletben tartja a történeti egyházak ősi jogszokásban és törvényekben — egyebek közt az 1792. XXVI. te. V. § -ának rendelkezéseiben — gyökerező iskolafenntartási, iskolaigazgatási és felügyeleti jogát. " (8) A törvény megvalósításának gyakorlati nehézségeire rámutat Serényi Antalnak 1942-ben — tehát a törvény életbelépése után jó néhány évvel — megjelent munkája: "A tanügyi jog". A "Közoktatásügyi igazgatás" c. fejezetében igy ir a népoktatási igazgatásról: A népoktatás külső és belső igazgatását mint oktatásügyi illetve mint tanügy igazgatási feladatot organikusan megalkotott állami, közigazgatási és helyi iskolai szervezet látja el, amelynek egységes működését a VKM irányítja. Ez az egységes nagy szervezet kiegészül az egyházi népiskolai és népoktatási hálózatnak hitfelekezetek szerint tagolt s részint hierarchikusan, részint autonomszerüen felépített igazgatási szervezetével. " (9) A tanügyi hatóságoknak ez a sokfélesége és iskolarendszerünk széttagoltsága minden iskolatípusban, de a népoktatás területén különösen súlyos problémaként jelentkezett 1945. után. Az elvi és gyakorlati irányítás kérdése egyre nehezebbé vált 1945 és 1948 között, mikor az állam és az egyházak érdekei egyre jobban elkülönültek, majd szembekerültek. 67