Selejtezés

V. Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, községek - Nagy Sándor: A makói kapitányi hivatal szervezeti felépítése, ügyvitele és iratainak levéltári feldolgozása. • 1966. [LSZ 1966/1. 20-42. p.]

- 25 Ugyanakkor fenti okok folytán a társadalmi osztályok közötti érdekellentétek is egyre élesedtek és különösen a Délalföldön az agrárszocialista mozgalmak mind gyakoribbá váltak. Ezek az okok szjűte parasncsolólag sürgették a rendőrlegénység létszámának növelését. Az 1890-ik évben kiadott városi szervezési szabályrendelet már a következőképpen határozta meg a rendőrség létszámát: 1 főkapitány 1 alkapitány 1 rendőri iktató és kiadó 1 rendőrbiztos 1 rendőrőrmester 20 rendőr Ettől kezdve a rendőrség létszáma az ügyintézésben dolgozó tisztviselő és tisztikar kivételével 1912-ig állandó maradt, A rendőrlegénység létszámát olyan szintre emelték, hogy több mint két évtizeden át képes volt az egyre növekvő feladatokkal megküzdeni. Ugyanekkor a városi tanács az önkéntes városi tűzoltóságból rendszeres és javadalommal ellátott városi tűzoltóságot szervezett. Megjegyezzük, hogy az Önkéntes Tűzoltó Testületet Vertics kapitány hozta létre hivatalba lépése idején, 18?2-ben -^/ , és az önkéntesek sorából választották ki a város "hivatásos" tűzoltóit. Természetes, hogy az Önkéntes Tűzoltó Testület továbbra is - miként máshol - virágzó működést fejtett ki, A városi szervezési szabályrendelet értelmében a főkapitány felügyeleti hatásköre kiterjedt a 6 hivatásos városi tűzoltóra is, ezenkivül 6 lovas mezőrendőrre /tanyai kapitányok/, valamint 3 gyalog mezőőrre. /A mezőrendőri feladatok főleg kézbesítésekre, különböző összeírások elvégzésére és az adó behajtásában való segédkezésre szoritkoztak, a gyalog mezőőrök pedig a községi tulajdonban lévő fontosabb utvonalak karbantartását végezték./ A kilencvenes években fellángolt agrárszocialista mozgalmak, különösen a hódmezővásárhelyi Szántó-Kovács János-féle mozgalom szálai, Makóra ás egész Csanád megyére kiterjedtek, Szántó-Kovácsék Makóra is és a községekbe is kiküldték agitátoraikat, akiknek működése nyomán, különösen 1894, márciusában és áprilisában az agrárproletár és földmunkás szegénység között megindult a szervezkedés, mely félelemmel töltötte el a helyi uralkodó osztályokat. Napirenden voltak a gyűlések és Makón is zendülés kitörésétől lehetett tartani, A mozgalmak elfojtása a város területén a rendőrség feladata volt, bár nem egyszer a katonaság kirendelését is kérték Csanád megye vezetői, erőtlennek tartván a városi rendőrséget és a kislétszamu csendőrséget .16/