Selejtezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Az abszolutizmus- és kiegyezéskori megyei és járási közigazgatási és jogszolgáltatási szervek iratainak selejtezhetőségéhez. Melléklet: Ügykörjegyzék a Bach- és kiegyezéskori járási szervek iratainak selejtezéséhez. Tervezet. (1974.09.24-1974.09.26 esztergomi igazgatói értekezlet 3. napirendi pont.) • 1974. [sz. n.]

vezetet mellékelem,, Alapnak a Horváth Ferenc által kidolgozott tervezetet vettem, ebbe dolgoztam be a többi javaslatot. Azt javaslom, hogy először a járási szervek iratait selejtezzük. A selejtezés ne terjedjen ki a ma nem Magyarországhoz tartozó járásokra. VII. A selejtezés során még néhány egyéb szempontra is figyelnünk kells 1" ke_csé

tek

o A községi pecsétek használata ekkor vált általánossá. Ezért a kiselejtezésre szánt iratokat ebből a szempontból is át kell vizsgálni, és egy pecsétlenyomat gyűjteményt e* s s z e ál 1 i t ani. 2. Postatörténeti értékű iratok. Boritékok, bélyegek, postai feljegyzések stb. A selejtanyagot ennek alapján is át kell vizsgálni. 3. A selejtanyagot át keli vizsgálni abból a szempontból is, hogy kiállításon hasznosítható - nem történeti értékű - anyag nincs-e benne. Kiállítás szempontjából a duplumok is értékesek lehetnek, aláírások, nyomtatványok, hirdetések is felhasználhatók. A postatörténeti és kiállitási gyűjtemény múzeumnak történő átadása megvizsgálandó kérdés. A selejtezés megtörténte után a járási szervek anyagában segédkönyvek alapján a legritkább esetben lesz érdemes kutatni. Véleményem szerint a járási szervek iratanyagának tárgyi átrendezését is napirendre kell tűzni, vagy pedig a tematikai feltáró cédulák folyamatos elkészítésével egy korszerű, kutatási, és őrzési célra is alkalmas uj segédlet alapjait megvetni. Mindkettő természetesen munkaigényes, de a kutatást elősegítő feladat. Azonban önmagában a selejtezés is olyan mértékben csökkenti majd az anyag mennyiségét, hogy a kutatás szániára sokkal hozzáférhetőbb lesz. Simonfly Emil