Selejtezés
IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Az abszolutizmus- és kiegyezéskori megyei és járási közigazgatási és jogszolgáltatási szervek iratainak selejtezhetőségéhez. Melléklet: Ügykörjegyzék a Bach- és kiegyezéskori járási szervek iratainak selejtezéséhez. Tervezet. (1974.09.24-1974.09.26 esztergomi igazgatói értekezlet 3. napirendi pont.) • 1974. [sz. n.]
esetben nem történeti értékűek. Egyedi elbírálást tesznek szükségessé a csendőrségtől, majd később a rendőrségtől érkező megkeresések is, amelyeknek túlnyomó többsége szintén nem történeti értékű irat /tolvajlás,lopás, orgazdaság stb. ügyekben végzett nyomozások/. A szolgabiróság negyedik nagy levelező partnere a hadsereg volt. A jelentékeny rész itt is a szabadságos katonákkal kapcsolatos ügyek és a csapatátvonulással kapcsolatos beszállásolasi és élelmezési ügyek. Általában szintén nem történeti értékűek. Külön problémaként merült fel, hogy a Bach-korszakban épült ki a kerületi jegyzői hálózats a későbbi körjegyzőség. Az 1860-as iratokban a szolgabírónak mar az egyik legfontosabb alárendelt szerve a kerületi jegyző. A kerületi jegyző számolt be a község ügyeiről. Zala megyében csak a ságodi kerületi jegyző iratainak töredéke maradt meg, igy szükségesnek tartom, hogy járásonként egy-egy kerületi jegyző szolgabírósághoz intézett valamennyi iratát, ennek tartalmi vizsgalata nélkül eltegyük, igy legalább részben rekonstruálni tudjuk a Bach-kori kerületi jegyző tevékenységét. V. A Bach-kori birósági iratok tekintetében Schneider Miklós azt javasolja, hogy a megtartandó iratok korét kell meghatározni. Ilyeneks 1. Általános történeti iratok közül munkások bérkövetelései, cselédszerződtetés, földfoglalás, haszonbéri szerződés, gyógyszeradósság, különböző dij és napszámbérek, jegyzékek, robot irtás és dézsmaügyek, hagyatéki leltár stb. 2. Hivataltörténeti értékkel biró évenkénti egy-két a— dósségi per, birtokháboritás, kártelenitás, osztályegyezség, végrehajtás stb c 3o Helytörténeti értékű a tagositás, kártalanítás, kocsméztatás, bányahasználat stb. A füleki járás iratanyaga között nem maradtak fenn kihá-