Selejtezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Tirnitz József: Az abszolutizmuskori bírósági iratanyag selejtezhetősége. • 1974. [LSZ 1974/1. 24-45. p.]

E helyen kell megemliteni, hogy 1849. év végén és a következő' esztendő' első hónapjában Sopron megyében büntető' (fenyitő) fiók-törvényszék működtetésére volt szükség. Az időközben szervezett állami rendőrhatóság "termékenysége" ugyanis olyan tekintélyes számban juttatott kisebb-nagyobb bűntettekkel vádolt egyéneket a megye börtöneibe, hogy túlzsúfoltságukon a könnyebb esetek sürgős elintézésével kellett enyhíteni. Ebbe a bíróságba először a cs.kir. kormánybiztos nevezett ki három tagot, de helyükbe a megyei törvényszék csakhamar öttagú tanácsot küldött ki saját állományából. 15/ 2/ Az alispáni bíróság megmaradt - ideiglenesen - azoknak a pereknek lefolytatására, amelyek az alispáni széket illették, avagy korábban a másod-, vagy egyéb helyettesitett alispánok hatáskörébe tartoztak. Tagjai: az alispán, egy szolgabíró és esküdtje. 3/ A nyolc közigazgatási járás három birósági járásba nyert beosztást: /l/ a soproni, nagymartom, kismartoni és felsőpulyai közigazgatási járások egy kinevezett szolgabiró, /2/ a fertőszentmiklósi és iváni, azután /3/ a csornai és kapuvári közigazgatási járások egy-egy ugyancsak kinevezett fótira kizárólagos biráskodási hatósága alá kerültek, akik munkájukat a melléjük kinevezett (segéd-) esküdtekkel együtt végezték. - Teendőik: a/ bíráskodtak olyan perekben, amelyeket a törvény értelmében addig is a szolgabirák előtt indítottak és folytattak le, b/ segédbirákként közreműködtek az alispáni szék előtt folyamatba tett perekben, c/ a hazai törvényeknek megfelelően teljesítették a birói kézbesítéseket, idézéseket, megintéseket és tilalmazásokat, d/ megbízás alapján váltóügyi biztosításokat tettek és végrehajtásokat eszközöltek, továbbá e/ a csődtörvényszéki ítéleteket végrehajtották járásaikban. Minden egyéb ügy, amely ezt megelőzően akár törvény, akár törvényes szokás, vagy felsótb rendeletek alapján a (fő-) szolgabírói feladatkörhöz számított - igy kiváltképpen a szóbeli és mezőrendőri esetek, azután az uraságok és a volt jobbágyok közötti viszonyból keletkezett kérdések-, egyedül és kizárólag a járási főbiztosoknak, mint a közigazgatás felelős tisztviselőinek hatáskörébe került. A szolgabiráknak, vagy az esküdteknek hivatalvesztés büntetésének terhe mellett tilos volt beleavatkozniuk az ilyen ügyekbe. 16/ Mint érdekességet érdemes megjegyezni, hogy ebben az idóten az alsófoku bíróságok megszüntetése kérdésének gondolata is felmerülhetett. Legalábbis erre enged következtetni a kerületi főbiztos emiitett, 1849. október 14-i utasításának vonatkozó része: "...ámbár pedig a törvénykezésnek és az itélőszékeknek, jelesen pedig a megyei törvényszékeknek állandósítása áltai, minden egyéb 27