Selejtezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Schneider Miklós: A füleki járási cs. kir. vegyes szolgabíróság 1854–1860. évi irataiban végzett próbaselejtezés tapasztalatai. • 1974. [LSZ 1974/1. 46-49. p.]

SCHNEIDER MIKLÓS: A fiileki járási cs. kir. vegyes szolgabiróság 1854-1860. évi irataiban végzett próbaselejtezés tapasztalatai Az 1867. előtti iratok selejtezésének lehetőségei már régóta foglalkoztatják a levéltáros közvéleményt, annál is inkább, mivel éppen a kiegyezést közvetlenül megelőző időszak, az 1850-1867 közti évek hallatlan módon felduzzadt aktatermése (melynek javarésze jónéhány levéltárban fennmaradt és értékes polcfolyóméterek százait foglalja el) teszi szükségessé, hogy megvizsgáljuk: a levéltárakban őrzött iratanyag minőségi összetételének javitása, de nem kevésbé a megfelelő' térnyerés céljából is lehet-e, és ha igen mi módon és milyen arányban az abszolutizmus kori fondok iratanyagában selejtezést végezni. A selejtezés elvi és módszertani lehetőségeinek és részletkérdéseinek tisztázása szükségessé tette, hogy több levéltárban végezzenek próbaselejtezést különböző' abszolutizmus kori fondokban. E vállalkozás keretében került sor a mi munkánkra is, mely a Nógrád megyei Levéltár fondjegyzékében IV. 188. törzsszám alatt felvett fond (A füleki járási cs.kir. vegyes szolgabiróság) anyagára terjedt ki. Mivel a fond csak alapszinten volt rendezve, a fondjegyzék készítésénél is problémát okozott annak precíz körülhatárolása és igy adódott, hogy az iratanyag - figyelmen kívül hagyva a definitivum időszakában előállott változásokat - a többi járás anyagától eltérően nem válik szét 1853-ban, illetve 1854-ben, hanem 1850—tol 1860-ig egy egységet alkot. A próbaselejtezés megkezdésekor mindenekelőtt ezt a szétválasztást kellett végrehajtanunk, igy a selejtezés már csak az 1854-1860 közti iratanyagra terjedt ki. Az anyag elemzése során kiderült, hogy - bár a fondképző elnevezése egyértelműen cs.kir. vegyes szolgabiróság volt - az iratok, egy egészen jelentéktelen hányadtól eltekintve igazságszolgáltatási ügyeket tartalmaznak, vagyis tulajdonképpen az 1853-ig külön működött cs.kir. járásbiróság anyagának egyenes folytatását képezik, mig az 1853. előtti cs.kir. szolgabiróság iratanyagának a folytatása ebben az anyagban nem fedezhető' fel. A próbaselejtezés tapasztalatai igy tulajdonképpen nem teljes mértékben vonatkoztathatók általában a cs.kir. vegyes szolgabiróság teljes iratanyagára, csak annak igazságszolgáltatási jellegű részére. Mindennek ellenére nem lehet érdektelen mindaz az észrevétel, mely ebből a munkából leszűrhető'. Az 5,50 iratfolyómétert kitevő', 21 iratcsomóban elhelyezett anyag összesen kb. 2300 ügyiratot tartalmazott, melyek között az alábbi ügyfajták szerepeltek: adósperek, adóssági ügyek (az összes ügyiratnak több, mint 45%-a!) árverési ügyek (határnap kitűzés, elhalasztás) bérkövetelések birtokháboritás 46