Selejtezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Járási főszolgabírák, mint kihágási rendőri büntetőbírók iratainak selejtezése. • 1962. [LSZ 1962/3-4. 66-79. p.]

- 67Az ügykörjegyzékben, amely az iratok részletes selejtezésével kapcsolatos irányelveket tartalmazza, általában háromfajta megjelölés található: egyál

talán nem selejtezhető, általában nem selejtezhető, általában selejtezhető megjelöléseket. Az elsőt nem kell magyaráznunk, világosan utal a tennivalóra. Általában nem selejtezhető megjelölés alatt azt kell érteni, hogy a kihágás tárgya szerint megtartásra érdemes ugyan, de vannak olyan esettipusok, amelyek jelentéktelensége folytán kiselejteznetők. Általában selejtezhetók azok az ügyek, amelyek tárgyuk szerint megtartásra nem érdemesek, de esettipusok szerint vannak köztittük olyanok, amelyek minden esetben megtartandók. A főszempont abban a tekintetben, hogy mit őrizzünk meg és mit selejtezzünk ki, illetőleg hogy a tárgy szerint selejtezhetők közül mit őrizzünk meg és a nem selejtezhetők közül mit selejtezzünk ki, az ügyiraton belül a társadalmi viszonyok, az egyes osztályok egymáshoz való viszonyára utaló, a gazdasági és szociális körülményeket jellemző előforduló adatok szabják meg. Tárgyára való tekintet nélkül megtartandók általában azok a kihágási ügyek, amelyek lényeges adatokat szolgáltatnak a következőkre: 1. Az uralkodó osztályok /földbirtokos, tőkés/ népelnyomó szerepe, pénzbő- . sége, a vagyonban duskálása, a nép lenézése, semmibe vevése, a kizsákmányolás bár- ! milyen formája, vele szemben az egyszerű emberek nyomora. Elsősorban azok az esetek, | amelyekben a szegénység, a nyomor viszi az embereket kihágási esetek elkövetésére, , ' s ezért büntetik meg őket. /lopnak, mert éhenhalástól félnek, csavarognak, mert munkát keresnek, engedély nélkül adományt gyűjtenek nyomorgóknak, kivándorolnak engedély nélkül az éhenhalás elől, tiltott határátlépést követnek el, hogy idegenben •-., menjenek munkára, cselédlányok kéjelgésre vetemednek a megélhetésért stb./ 2. Amelyből a kapitalizmus kizsákmányoló jellege, az üzleti haszonra való törekvés következtében történő embernyuzás kitűnik: fiatalkorúak, általában cselé- •..•>' dek alkalmazásánál a rossz elbánás, verés, tuldolgoztatás ügyei, korrupt kereske- ' dők élelmiszerhamisitásai, falusi korcsmár'osoknál az engedély nélküli kéjnőtartás, orvosi, állatorvosi diplomával visszaélés stb. 3. Mindazok az ügyek, amelyekben közvetlenül vagy közvetve a kizsákmányolt osztályok áktiv ellenállására, vagy kifejezetten a munkásmozgalomra található ada- ; tok és bizonyítékok: engedély nélküli sajtótermék terjesztése, engedély nélküli határátlépés, gyülekezési jog megsértése, hatósági közeg megsértése stb. 4. Mindazok az ügyek,amelyekben a környező vagy távolabbi külföldi állampolgárok ügyeire, szomszédos államok politikai és gazdasági viszonyaira utalnak: jugoszláv katonaszökevények sorozatos ügyei a második világháború idején, osztrák . ;

'

; sorozatos határátlépés és Magyarországra menekülés a Anschluss után stb. A fenti szempon

t

ok alapján történő selejtezés ezek s

z

erint azt is j<Blenti

t ' hogy csak a tárg

y alapján való selejt

ezés ill. e

l

bírálás nem helyes, mert n

éha a, tárgy szerinti legbagatel

lebb ügy tárgy

alási jegyzőkönyvében, vagy egyéb mellékletében a fent

i szempontokr

a igen jellemző és rendkivül értékes adatok va

nnak. A selejtezési szempontok csak az 1943. évig bezárólag készültek, a későbbiekhez külön szempontú jegyzék készitésére lesz szükség, melyfeen teljes a pontos- •' sággal meg kell határozni azoknak a szempontoknak teljességét, amellyel az 1946 utáni iratok helyes selejtezését meg lehet oldani. Érdekrs és az akkori viszonyokra igen jellemző anyag van bennük az osztályharc különböző jelenségeit illetően, ami a további munkánál feltétlenül figyelmet érdemel. A következő ügykörjegyzék korántsem készült a teljesség igényével. Beosztása követi nagyjából Tasnádi ílthes Gyula dr. két könyvének, a Kihágások kézikönyve ém A kihágások és felsőbirósági határozatok „c. müveit.