Selejtezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Csobán Endre: A számvevőségi iratok selejtezése. • 1939. [LK 1939. 194-207. p.]

A SZÁMVEVŐSÉGI IRATOK SELEJTEZÉSE 199 I azokat, amelyek különösen jellemzik a kort és a hivatal működését bármilyen szempontból. Számvevőségi iratok selejtezésénél azonban mindig figyelembe kell venni azt, hogy a számvevőségek a XIX. században épen úgy, mint ma, minden bevételezést és kifi­zetést felsőbb hatóság utasítására teljesítettek. Városok­nál a közgyűlés, a tanács, a polgármester, az árvaszék és a rendőrség rendes körülmények között az utalványozó hatóságok. 9 A bevétel és a kiadás teljesítésének ezen módja azért fontos, mert az utalványrendeletek eredeti fogalmazványai egytől-egyig megvannak az utalványozó hatóság irattárában. Ezek az íratok tehát a számvevőség irattárából minden kár nélkül kiselejtezhetők. Debrecen­ben a közgyűlési, tanácsi, polgármesteri, árvaszéki íratok valószínűleg nem is kerülnek selejtezés alá, vagy ha igen, ez a selejtezés igen kisméretű lesz és csak a teljesen je­lentéktelen vagy nagy tömegben gépiesen ismétlődő ira­tokra fog kiterjedni. Körülbelül hasonló helyzetet találunk az állami hiva­talok mellé rendelt számvevőségeknél is az utalványren­deletekre nézve. Az elmondottak tehát ezek irataira is érvényesek, Az állami számviteli egységesítéséről szóló 48.385./ 1905. P. M. sz. rendelet azt írja, hogy az íktatókönyvek 25 évi őrzés után selejtezhetők. 10 Egyes számvevőségeknél ezt a rendelkezést úgy értelmezik, hogy az iktatókönyve­ket ki is lehet selejtezni, azaz megsemmisíteni. Ezt a fel­fogást fenti megállapításaink alapján nem tarthatjuk he­lyesnek s kívánatos volna, ha az idézett rendelet félreért­hetősége kíküszöböltetnék. Szerény véleményem szerint a már említett könyvekkel és naplókkal együtt mint a szám­vevőségi irattár gerincét és a számvevőség működésének mindenkori alapját, feltétlenül meg kell tartani. Az iktatókönyvek és naplók megtartása azzal a ked­vező következménnyel jár, hogy a kiselejtezett iratokról nem kell külön jegyzéket készíteni. Elegendő az iktató­könyv iktatási és a napló tételszámainál bélyegzővel be­nyomni a kiselejtezés tényét és esetleg egyéb körülménye­ket. Figyelembe véve, hogy a számvevőségi okmányoknak 9 A debreceni városi számvevőségnél van eset rá, hogy közvet­lenül a törvényszéktől is érkeznek megkeresések pl, bírságpénzek beszedésére. 10 408, §. Egyezik a pénzügyígazgatóság mellé rendelt számvevő­ség irataínak selejtezéséről szóló 13.428/1884. P. M. sz, r. 4 §-ával.

Next

/
Thumbnails
Contents