Rendezés

XIII. Családok - Benda Kálmán–Németh Balázs: Értelmiségi családok levéltárának rendezése. • 1956. [LH 1956/4. 53-69. p.]

Benda Kálmán - Németh Balázs; ÉRTELMISÉGI CSALÁDOK LSVÉLfÁRÁNAK RENDEZÉSE Bakács Istvánnak a Levéltári Közlemények 1955. évfolyamában a családi levéltárak rendezéséről irott nagy rendszerező tanulmánya ( <A családi levéltárak rendezései 5«26. i.) Jó útmutatást nyújt a birtokos, főleg nagybirtokos családok, elsősorban gazdasági jellegű iratanyagának ren,* dezéséhez. Azonban a tanulmány és a rendezési elveket részletesen feltüntető sematizmus is a nagybirtokos Festetics-család levéltárát tartja szem előtt s nincs tekintettel az olyan családokra, melyek, mögött nem állt feudális nagybirtok, tevékenységük nem a birtok, a gazdálkodás körül csoportosult, sőt, esetleg nem is rendelkeztek számbavehető földbirtokkal. A 19. századtól kezdve egyre sűrűbben található polgári családok értelmiségi, közhivatali pályán működő tagjainak iratanyaga semmiképpen nem osztályozható a cikkben feltüntetett kategóriák alapján. Gondoljuk el például, hogy egy politikus, miniszter, iró, lapszerkesztő vagy tüdős (ezek közül több foglalkozás egybe is eshet) iratait az alábbi csoportok szerint kellene tagolni, «a) ügyiratok (miniszteri ru. rendeletek, űgyv. iroda jelzetes iratai), b) hivatali stb. működéssel összefüggő levelek, c) hivatali stb. működéssel összeíüggő folyamodványok, d) fogalmazványok, e) nyomtatványok, újságcikkek, rényképek,» Ez a felosztás nincs tekintettel az egyéni életpályákból adódó proveniencia elvére, s nem annyira belső tartalmuk, mint inkább külső jegyeik alapján osztályozza az iratokat. Minden levéltári rendezési elvet fejetetejére áll|tana, ha pl. egy tudósnak, aki lapot is szerkesztett, majd pedig politikai állást is viselt, különböző tisztségeire való tekintet nélkül, külön csoportosítanánk a fogalmazványait, kérvényjellegü iratait, vagy nyomtatásban kiadott dolgait. Értelmiségi családok esetében ezek a kategóriák nem alkalmazhatók, ahogy azt hisszük, általában nem alkalmazhatók más esetekben sem; amikor a családtagok (még ha történetesen nagybirtokos nemzetségek leszármazottairöl van is szó), kilépve az évszázados feudális életformából, polgári foglalkozást vállalnak, egyéni életpályát futnak meg, s értelmiségi tevékenységük nem merül ki a kérvónyirásban, vagy a családi genealógiák szerkesztésében,. Arról van-e tehát szó, hogy a sematikus táblázatot bővíteni, vagy javítani kell? Nem, hanem arról, hogy egy család, még a maga körülményei közt egy, vagy több szempontból tipikus család levéltára sem alkalmas arra, hogy rendezése általános érvényű sematikus kategóriák íelállitását tegye lehetővé, fanulságokat minden rendezés nyújthat, sőt általános szempontokat is, de a családi levéltárak elrendezésében, csoportosításában a családot alkotó egyének tevékenységéhez kell alkalmazkodni, s ez, akárcsak maga az élet és az egyes életpályák, sőt azon belül az egyének, rendkívül sokarcú, Helytelen volna például, ha - mondjuk - egy történetesen nagybirtokos családból származó tudós vagy politikus iratainak rendezésénél az esetleg töredékes családtörténeti és birtokjogi, vagy birtokgazdálkodási iratokat állítanánk előtérbe, mert ezzel hamis képet nyújtanánk nemcsak az illető levéltári hagyatékáról, hanem egész életműködéséről is„ Az iró levéltárában irodalmi tevékenységének dokumentumait kell a középpontba állítani, a politikuséban a politikait, stb, függetlenül attól, hogy hagyatékukban néhány peres vagy gazdasági irat is föllelhető. Mindebből következik, hogy az értelmiségi, vagy közhivatali pályán tevékenykedő családok és egyének levéltárának rendezésénél fokozott gondot kell fordítanunk az egyének életrajzának megismerésére. Ahogy a nagybirtokos család levéltárának rendezője részletesen kell, hogy tájékozódjék a családi birtokviszonyokról, azok gazdálkodásáról,, értelmiségi családoknál az egyes családtagok tevékenységi irányát és körét hivatali pályafutását kell aprólékosan megismerni. Csak igy tudjuk kialakítani a rendezés szempontjait s a kutató is csak az életrajzi ismeretek birtokában tud tájékozódni a már rendezett iratcsoportok jellegéről Példaként hadd hivatkozzunk a Festetics~család levéltárának nemrég kiadott leltárára. Ez a leltár nagy műgonddal aprólékos részletességgel feltünteti az egyes családtagok személyi és hivatali tevékenységével összefüggő iratokat, leveleket mivel azonban nem tájékoztat a szóbanforgó személyek foglalkozásáról, hivatali állásáról, a kutató számára az iratcsoportok megjelölése ig?n sok esetben alig mond valamit Ha például a leltár megmondaná Festetics I. Györgynél (38-39.*U, hogy 1791-ig katona volt, alezredesi rangig emelkedett a Graeven-huszárezredben, mindjárt jobban tuönánk értékelni, mit tartalmazhat a «katonai vonatkozású iratai* feliratú köteg. Ebben az esetben a hadtörténeti kutató talán levelezését és fogalmaz-53