Rendezés

Általános - Ankét a levéltári rendezésről. • 1959. [LH 1959/1–2. 25-49. p.]

SZEDŐ ANTAL: összefoglalja az értekezlet eredményét Egyetért azokkal, akik azt mondták, hogy egy ilyen értekezleten összegyűlni hasznos volt, de ugyanakkor a témakör túlzsúfolt Egy bizonyos közvélemény kialakult Kársai kartársat kivéve, senki sem állítja, hogy nem szabad az anyagok irattári rendjét megbontant Igen sok hozzászóló nagyon helyesen aláhúzta, hogy amíg a 18. században nagyon szép irattári rendszereket láttunk, az egyre elfinomodottabb lett és végén a decimális rendszerrel mintegy jelzeteitek a tárgyi tagolású rendszert addig nálunk ez a minisztériumi irattárakban egy durvább tagolás felé, megyéknél, városoknál egyszerűen a kronologikus alapszámos rendszer felé fejlődött Sajátságos fejlődés ez. Ma elérkeztünk a mélypontra. Talán alapszám sincs az irattárakban, ami 1948 előtt még megvolt Pusztító hatása volt annak nálunk, hogy a decimális rendszert nem a természetes fejlődés koronájaként alkalmazták, hanem erőszakosan akarták az irattárosokat erre a szisztémára kényszeríteni. (Ennek ellenére találkozunk olyan esetekkel, amelyekben ezt a rendszert nagyon ügyesen alkalmazták az intézmény struktúrájára.) Valósággal megutálták az iratok tagolását, csoportosítását és mintegy reakcióképpen erre a csoportszámos rendszerre Jött a mai iratkezelési rendszer, amely visszavitte az irattárakat az iratkezelési rendszerek kőkorszakába. Nálunk tehát számolni kell azzal a ténnyel, hogy az irattárakban igen tökéletlen csoportosításban vannak az iratok elhelyezve és ez olyan állapotba hozza az iratokat hogy nekünk vasvillával ken a kutató elé tenni az anyagot Itt nekünk aktivan kell beavatkoznunk. A mai helyzet az, hogy a franciáknak respect des fondja abból áll, hogy nem bizzák rá az iratkezelő szervekre a csoportosítást a szovjet felfogás az, hogy elmenve az irattárakba, a dolgozók szakmai képzését fokozva alakítják ki a tárgyi tagolású rendet, s az irat igy kerül levéltárba. Mi egyelőre még itt nem tartunk. De erre kell törekednünk, hogy az általunk kollektive kidolgozott tárgyi tagolású rendszerekben kerüljön be hozzánk az anyag, azt csak felül kelljen vizsgálnunk. A Szovjetunióban is átrendezték régebbi irataikat A levéltári szervezet iti is hosszú utat tett meg. Amikor nem tartozott a belügyminisztériumhoz, akkor nem volt meg a kellő súlyuk a levéltárosoknak. Tekintettel arra. ahogy bekerülnek az iratok, nekünk a proveniencia elve nem lehet felmentés az alól, hogy ezekkel az anyagokkal foglalkozzunk, mert az anyagok nincsenek feltárva. Legkevésbé kell egyes feudáliskori levéltárakhoz hozzányúlni. A legbiztosabban hozzá keli nyúlni a kronologikus rendbe sorozott iratokhoz, amelyek az 1902-es vármegyei ügyviteli szabályzatnak megfelelően Jöttek létre. A levéltárak túlnyomó részében pillanatnyilag még más feladatok vannak. És az un. szakminisztériumok anyaga 1867-1948-ig is kérdéses. Ezek bizonyos tárgyi tagolásban vannak. Megvan a kútfő és tételrendszer. Az 1900-as években a tárgyi tagolás irányába fejődtele a levéltárak. Az értekezlet gondolatébresztő volt bizonyos kérdésekben kialakult a közvélemény. A legfontosabb egyes kérdéseket a Jövőben kell megtárgyalni. x . Kérjük olvasóinkat küldjék be a Levéltári Hiradó szerkesztőségéhez írásban a megtárgyalt különösen pedig a csak felvetett, de meg nem oldott problémákkal kapcsolatos véleményüket Vitassák meg a Levéltári Hiradó hasábjain az elhangzott Javaslatokat Külön felhívjuk figyelmüket a következő kérdésekre: 1. Hogyan, milyen mértékben, mely anyagokra vonatkozóan látják lehetségesnek a tárgyi rendszerű átrendezés megvalósítását?(Elsősorban az általuk Jól Ismert, saját levéltári anyagban.) 2. Milyen anyag esetében, milyen rendszerű tárgyi tagolás alkalmazását látja lehetségesnek? (Pl. funkcionális, tematikai tárgyi tagolás stb.) - (Szerk.) 49