Rendezés

Általános - Ankét a levéltári rendezésről. • 1959. [LH 1959/1–2. 25-49. p.]

elvess az. nini ha az irattáros rossz helyre reponálja. A tárgyi csoportosítást non az iratokon kel! végrehajtani, hanem cédulásni kell és azokat rakni tárgyi csoportba. Ez non járhatatlan ut, do ehhez nagyobb személyi eüáíottoág keli. A eűdulázás megfelelő szempontok szerint történjék, /lapvetően nem ugy keli a kérdést feltenni, hogy provenioncia- vagy tárgyi csopórtositás tegyen, hanoin hogy hogyan lehetne az anyagot használhatóvá tenni. Tartsuk meg ami jó tárgyi csoportosításban van. de mi ne kezdjünk iárgyi csoportokat rakni- Még egy orv; ami már hozzánk koráit, az bizonyos mértékben selejtezett..Tehát a hivatal egész működése során keletkezett anyagot nem kapjuk meg. Ezt a részt tisztelni keii, nem lényegtelen a történeti kutatás számára, mert sokat mond. hogy egy iratanyagot hogyan kezeltek. A tárgyi csoportosítás mindenáron való érvényesítése miatt nem volna helyes egy anyag megbontása. FEKETE NAGY ANTAL: Már--már elakadó.vitánkat Rdez Bélának sikerűit megmozgatni. Tagányi Károly - egy emberöltővel ezelőtt - azt irta jelentősében, hogy a múzeumi levéltárban a tárgyi csoportosításban bekerült és tulajdonjoggal megvett családi levéltáraknak a Törzsanyagban történő beosztásával t mindent folákiöztak az időrend bálvány inak*. Rács kartárs nagyon mereven állította szembe egymással a provonsencia és tárgyi csoportosítás elvét á kettő között vannak el -lentétek, de kapcsolatok is. Amikor ö (a felszólaló) évekon át kiválogatta a múzeumi törzsanyagból a családok és intézmények anyagait, vajon proveniencia-elv^t kövoííe-e vagy tárgyi csoportosítást végzett, Mindenesetre rendezetlen, ömlesztett anyagnál csak a tárgy? csoportosítás jöhoí tekintetbe. A múzeumi törzsanyagot a rendezetlenség miatt ma is kényíeioni: vagyunk . vasvillával hányni a kutatók elé. Javasolja, rendezzünk égy ujabb vitát, amelyen a két elvot vitatnék meg; Ez igen tanulságos lenne, , B U 2 A 3 í : Hangsúlyozni kívánja, bog}' tapasztalatai határát non tépi íul. A tárgya csoportosításban nem lát eröszakot a levéltári anyagon. Pl. a Közalapítványi bizottság iratanyaga, melyről aáaoielíáraí készített, a budapesti pénzügyigazgatásáig levéiiárábót való, numerikus rendben van. Széken belül azonban olyan tárgy: csoportok?.: lehet foifedezni, amelyeknek felfedése és roporió -riumban való ismertetése elősegíti a történeti kutatást. Pi. úriszéki jegyzőkönyvek. Jobbágyok hagyatéki leltárai, adásvételi szerződések stb., ezeket nyugodtan lehet egy csoportba vonni. A most rendezés aiaít álló anyag: dézsmajogyzékok. - Bekény kartárs említet-e. hogy egyesei: azt az elvet vallják, hogy a szétbomlott anyagot is eredeti rendjébe keh visszaállítani. Bizonnyal ezeknek a öézsmajegyzékekaek is volt valami rendje. Ha ezt a rendet akarnók visszaállítani - amit tavaly nyáron ö meg is próbált - szörnyű zavar derül ki belőle. A jelenlegi rendezésnél a következő szempontokra ügyéit: tárgyi csoportosítás, esenbohil évenkénti. A legapróbb részletekig t'.rgyi csoportosítást adtak. Ami anyag edciig a kezén átment, ugy találta, hogy akár van segédkönyv, akár nincs, nyugodtan be lehet sorolni tárgyi csoportokba. Pl. az Ada Urbaiia helytartótanácsi levéltár: ehhez van mutató, de az irat egy része hiányzik, viszont egyesei: a mutatókban nem szőröseinek. Esek a mutatók nem feleinek meg a kutatás kovotejményeinok. Amint 6 Já&a: perspektivikusan a tárgyi csoportosításé a jövő. EMBER GYüZO: Csatlakozik azoknak a véiomAnyuhoz, ahá: az; mondták, hogy két hasznos volt, noha tulsok kérdési ölelt íel, A rendezés problémája azonban még tojva! seket is felvet. As eddigiekben általában egy fondon, vagy anogy régebben nevezték: egy levéltáron belüli rendezés kérdéseiről volt szó. Do felmerül a rendezés kérdése nomcsa! COTÍ, egy egységes levéltáron beiül, hanem a .ondók rendszerezésének kérdése is, a&irx Iában nem volt eddig szó, íeíiát az a kérdés, hogy a fondokat hogyan csoportosítsuk, hog véltáron belül hogyan alakítsuk ki a fondok rendjei. - Hem szerepeit -továbbá az a kér hogy milyen alapon és milyen jelzeteket adjunk azoknak az egyes részeknek, amelyekre zés során levéltári anyagunkat tagoljuk. Lengyelországban külön ankétot rendeztek «jelzc ma körrel. - Nem volt szó részleteibon arról sem, hogy a rendezésnél milyen rendszerei azok, amelyeket alapul vehetünk, A tárgyi és a 1o*onológikus rendszeren tuimenöen még alapon is rendezhetjük a levéitári anyagot. Kioiyok ezek a rendszerek, amelyeknek alapK ez az anibi kérdéogysogos : egy fon•1 ogyáitaiy ogy loáes som, a ren delelés* íö: lehetnek •sok más n a íevoi-47