Rendezés

Általános - Ankét a levéltári rendezésről. • 1959. [LH 1959/1–2. 25-49. p.]

mi legyen az a következő fokozat, amiről mi általános jellegű dokumentációs segédeszközt adunk. Iratokig lenenni, messze meghaladná a ievéliárak jelenlegi kapacitását. Tárgyi csoportok címeinek, ovkörének megadása elegendő. Egyes iratok kicédulázását jelen fejlődési fokunkon nem engedhetjük meg magunknak. A szabad proveniencia elvéről és a Szovjetunióban követett rendezési elvről több szó esett A Szovjetunióban világosan és egyértelműen állnak a tárgyi tagolás elve alapján és ezi következetesen és könyrötelenűl keresztülviszik. Plesakov elvtárstól értesültünk arról, hogy a volt lembergi Osztrák-Magyar Monarchia iratanyagát több év munkájával átrakták tárgyi rendszerbe, mert a szovjet levéltári munka struktúrája erre a szisztémára épül. A segédletkészítés ós a rendezés feltétlenül és szorosan összeíügg. Célul lehet és kell kitűznünk egyes fondjaink átrendezését. Ha az ügyköröket kidolgozzuk és azokba átcsoportosítjuk az iratokat (pl a budapesti anyag 2500 i'm-e esetében), akkor egy repertóriummal megoldható a rendezés és segédletkészítés kérdése is. RÁCZ BÉLA: Ürömmel üdvözlöm a mai nappal meginduló ankétsorozat vitáját, mely a soronlévö esztendő levéltári munkájának íöbb irányvonalait kívánja a levéltári dolgozókkal a viták tüzében megformálni. Ugy érzem, hogy a LOK az ankétsorozat beindításával uj lehetőséget, nyüt forumot ad a levéltárosoknak a levéltáréin életi kérdések megvitatására, A LOK e kezdeményezésével kifejezte azt az óhaját, hogy a levéltárosok össz-bölcsességét felhasználva, kívánja a magyar levéltárügyet vezetni. A jelenlegi és ezt követő vitákon ne a nézeteket hangoztató személyek beosztását tekintsük, hanem az általuk képviselt nézetekről mondjuk el véleményünket, mert csak igy léphetünk egyet előre. Bekény kartárs összefoglalójából képet kaptunk arról, hogy a kérdőivekre beküldőit válaszok többségében a levéltárosok jelenlegi felfogásuk szerint nem tartják megengedhetőnek egy adott íondon belül a levéltári anyag tárgy csoportokba való átrendezését. A beérkezett vélemények kisebbik része - ezekhez tartozom én is - szükségesnek, sőt elengedhetetlen követelménynek tartja a fondon belüli tárgyi egységek megalkotását. Azok a kartársak, akik azt követelik, hogy az állami levéltárakban őrzött iratanyagot a rendezés során az eredeti irattári rendszerbe helyezzük viszsza, és örök időre ugy őrizzük meg. vajon megértették-e a proveniencia elvét? Vajon a proveniencia-elv szelleméből és értelméből fakad az ö követelésük? Az a véleményem, hogy fenti nézet képviselői elszakadtak a magyar viszonyoktól, metafizikusán értelmezik a proveniencia elvet Ezek a kartársak nem veszik figyelembe, hogy a proveniencia elvet külföldön az irattárban már létrejött tárgyi csoportositásu, nem pedig numerikus rendszerű anyagra mondták ki

f s igy alakulhatott ki, hogy a Respect des jtonds korábbi magyar értelmezése, ami még ma is kísért, az egyes ügyiratok eredeti helyének védelmét jelenti. Ez az elv gyakorlatban megfosztja a levéltárost önálló alkotó gondolkozástól. Passzív szemlélője 50-400 év előtti irattáros, helyesebben iktató munkájának, Elvárhatjuk-e ezután, hogy a levéltárosaink kedveljék az ily rendezési munkálatokat? Nem, mert ez nem tudományos munka, ez nem elégítheti ki képzett, tudományos feladatokra képes, dolgozóinkat Levéltárosaink felelősségét csak fokozza, hogy a mai napig nem adtak marxista bírálatot a proveniencia-elv magyar gyakorlatáról, E" hiányt feltótlenül pótolni kell. A beküldött válaszokból csak kevesen tartották szükségesnek a fondon belüli tárgyi egységek létrehozását Ennek gyakorlati megvalósításában is e kis csoporton belül is lényeges különbségek mutatkoznak. Vannak, akik ügykörönkint kívánják az egységeket létrehozni, vannak, akik a tematikai tárgyi csoportosítást tartják helyesebbnek, lín az utóbbiakhoz kapcsolódom. Amidőn a tematikai tárgyi csoportosítás mellett szólalok fel, nem azt akarom hangsúlyozni, hogy ezt a szisztémát valamennyi levéltárban őrzött anyagra ki lehet terjeszteni. Ha ezt tenném, feltétlenül dogmatikus, a gyakorlati életnek meg nem felelő szemléletet képviselnék. Az anyag ala-