Rendezés

XIII. Családok - Bakács István: A családi levéltárak rendezése. • 1955. [LK 1955/1. 5-26. p.]

A CSALÁDI LEVÉLTÁRAK RENDEZÉSE A családi levéltárak iratanyaga mélyrehatóan különbözik a hivatalszervek ügyirataitól: nem egy hivatal vagy hatóság működése, a mindennapi ügyvitel során keletkezett, hanem a család egyes tagjainak, a családba beházasodott idegen csa­ládok iratainak összessége, keletkezése pedig esetleges. Az iratok jellege is külön­böző: összeírások, urbáriumok, magánlevelek, közhivatalt viselt családtagok hiva­tali működésével összefüggő iratok, jobbágypanaszok, úriszéki jegyzőkönyvek, számadások és számlák tarka egyvelege adja a családi levéltár iratanyagát. Tehát nem iktatószámmal ellátott ügyiratok sorozatait tartalmazza, hanem a család éle­tének minden változatosságával összefüggő iratok színes sokaságát. 1 A családi levél­tárban nem egy meghatározott típusú irat (akta), hanem az irattípusok sokfélesége van. Ebből következik, hogy a családi levéltár iratainak rendezése nem az iratoknak egy hivatalszerv többé-kevésbé ismert, mindenképpen azonban adott funkciós jelle­géhez simuló rendszerezéséből áll, hanem magának a családi .levéltárnak anyagából kialakítható tárgyi összefüggésekbe való csoportosításából. Nem vitás tehát, hogy a családi levéltárak rendezési munkájához oly tájékoztató segítséggel kell .rendel­keznünk, amely az iratok sokféleségében bizonyos irányvonalat jelöl ki. Tudjuk, hogy a szovjet levéltárakban nagy gondot fordítanak az előtervek — vagyis a ren­dezés irányvonalainak — megállapítására, 1 /" mind a nyugati államokban, mind a Lengyel Népköztársaságban — ahol a családi levéltárak nagy száma a mienkhez hasonló feladatok megoldását teszi szükségessé — tüzetesen foglalkoznak a csa­ládi levéltárak rendezésének alapelveivel. 2 Itt kell megjegyeznünk, hogy a nagybirtokos családok levéltáraiba tartozó jószágkormányzósági irattárak rendezésének kérdését e tanulmányunkban nem vizsgáljuk. ' Vö. Louant Armand megjegyzését egy ismertetés kapcsán az Archives, Bibliotheques et Musées de Belgique 1949. évf. 85. 1. '/a Mityajev, K. G.: A levéltárügy elmélete és gyakorlata. Kézirat. Levél­tárak Országos Központja, 1954. 81—82. 1. - Bankowski, Piotr: A magánlevéltárak rendezése. Archeion XIX—XX. k. 194. skk. 1., amely az 1945. évi földreform után az állami levéltárak őrizetébe ke­rült magánlevéltárak rendezéséről szól. A lengyelek már korábban is behatóan fog­lalkoztak e kérdéssel: Polaczkowa, Heléna: Megjegyzések a családi levéltárak ren­dezéséhez. Archeion XVI. k. Legutóbb külön konferencián dolgozták ki a rendezés alapelveit: Branska, E.: Családi levéltárak rendezése. Archeion XXII. 1c, fordítása: Levéltári Híradó 1954. 1—2. sz. — Nyugaton főként a belgák foglalkoznak e kér­déssel, az Archives, Bibliotheques et Musées de Belgique c. folyóirat állandóan fi­gyelemmel kíséri a különböző levéltári leltárakat s ezekről igen jól használható, bő ismertetéseket ad.

Next

/
Thumbnails
Contents