Rendezés

XI-XXIX. Gazdasági szervek - Fábián Istvánné: A Diósgyőr–Tokaji Koronauradalom iratainak rendezése. • 1970. [LSZ 1970/3. 650-666. p.]

gazdasági jellegű kérelmekkel fordulhattak, amelyek esetleg később az uriszék elé kerültek. Az üléseken tárgyalt ügyekről jegyzőkönyvet készítettek. Az egyes beadványokra - mint az uriszéken is - kívül rávezették az elintézést. A Gazdasági Szék iratai után helyeztük el azokat a jegyzőkönyveket, amelyeket valamelyik kiküldött uradalmi tisztviselő az egész uradalom képviseletében az uradalmi községek tisztujitásáról készített. Ezt a tevékenységet Sedes Restauratoria - Községi Tiszt

újítási Szék cim alatt öszszegezték. A XVIII. századvégi tokaji Sedes Restauratoria jegyzőkönyvei ettől eltérő jelleget mutatnak. Az egyéb sedes-ekhez hasonlóan egész bizottság ült össze a tisztújítás alkalmával: az uradalmi praefectus, a helybeli plébános, más uradalmi tisztviselők, sőt, 1778-ban Tokajba megyep. embert is meghívtak. /Ld. Tokaji uradalmi gazdasági iratok!/ Az idők folyamán tehát a sedes restauratoria tevékenysége egyszerűsödött. - Ehhez a fórumhoz a mezővárosok, községek fordultak a városi tisztségekkel, tisztségviselőkkel kapcsolatos panaszos ügyekkel. Sajnálatos módon mindkét szék anyaga igen töredékes állapotban maradt ránk. Itt emiitjük meg a szintén gazdasági jellegű Számvevői Szék /Sedes Censuralis/ iratait is, noha ezeket a számadások között helyeztük el. Ez a szék a mezővárosi, községi tisztségviselők /"bírák, kapitány, város gazdája, pém'eszedő stb./ számadásait vizsgálta felül. /Az uradalmi tisztviselőkét a Kamarai Számvevőhivatal./ A sedes censuralis iratai szintén csak töredékesen maradtak meg: nem a szék jegyzőkönyvei, hanem inkább az átnézett és javított számadások, replikák, - a bizonyító anyag. Ezért helyeztük el a szék kevés - főleg tokaji - jegyzőkönyvét is a számadások között. A számvevői szék részéről vizsgálatra - a megmaradt iratok szerint -Diósgyőrben a legtöbbször a tiszttartót küldték ki, mig Tokajban ezt is inkább az ügyész intézte /19/. A praefectus, főtiszt, igazgató az uradalom első, vezető tisztviselője. A XVIII. sz.-ban még közelebb állt a mindennapi teendőkhöz; résztvett a gazdasági és jogi cselekmények különböző fajtáiban. így pl. tanúkihallgatásokat is végzett, amire a XIX. sz.-ban az ügyész már legfeljebb a tiszttartót kérhette meg, de inkább az ispánokat küldte. A gazdálkodás bővülésével, fejlődésével a teendők mindinkább elhatárolódtak; a főtiszthez a legtöbb ügynek csak a végső eredménye futott be. Egy példa: az 1755~1756-os átvétel al-656