Rendezés

XI-XXIX. Gazdasági szervek - Fábián Istvánné: A Diósgyőr–Tokaji Koronauradalom iratainak rendezése. • 1970. [LSZ 1970/3. 650-666. p.]

életében is változások következtek be, ha nem Is olyan élesen elhatárolható formában, mint a diósgyőri esetében történt. A XVIII. sz* közepétől - a két uradalom közelsége folytán - többször előfordult a főtisztek, praefectusok cseréje, sőt, egy rövid Időszakra: 1773-1781 között, közös Igazgatója volt a két gazdasági egységnek: Szőllősy Ferenc, diósgyőri praefectus. A XIX. sz. tizes éveitől pedig már végig közös igazgatóság - a diósgyőri - fogta egybe a két uradalom munkáját. Ennek a körülménynek az iratanyag rendszerében való ábrázolását az a sajnálatos tény könnyíti meg, hogy a tokaji gazdasági tisztviselők anyaga rendkívül töredékesen maradt meg, ezért ezeket az Iratokat összefoglaló állag-cim alatt: "Tokaji uradalmi gazdasági iratok" helyeztük el /9/. Az 1820-as, 1850-as években a diósgyőri főtiszt igazgatta a Cserépi és Edelényi uradalmakat is. Az iratanyagban ez csupán néhány sorozatban tükröződik: bérleti szerződések, számadások. Az 1850-es évek derekán a Diósgyőri Uradalommal a Sajóládi Alapítványi Uradalom került szorosabb kapcsolatba; csupán gazdasági szervei maradtak némileg önállóak, az igazgatóság és az ügyészség diósgyőri. Mivel a Sajóládi Alapitványi Uradalom működése során keletkezett, és a rendezett anyagban talált iratok az ezt megelőző időből valók, ezt külön, a már meglévő helytartótanácsi fondban helyeztük el. Röviddel megszűnte előtt a Diósgyőri Igazgatóságot Bányaigazgatósággá szervezték át /a Pénztári Hivatal Bányaigazgatósági Pénztár, a Tiszttartóság G-azdászati Hivatal lett/, majd az 1870-es évek elején az Uradalom a Sóvári Kincstári Uradalom Igazgatóságához került, tehát főtisztsege és önállósága ezzel megszűnt. Az 1870-es évek végén az Óbuda-Gödöllői Uradalmi Igazgatóság fennhatósága alatt találjuk az Uradalmat /lO/. Az 1870~es években még mind Miskolcon, mind Tokajban működött ispánság azaz tiszttartóság, valamint Miskolcon ügyészség. Az Uradalom csillaga azonban az 1880-as évek elején mind alább hanyatlik: 1884-ben nincs nyoma az Ügyészségnek, és csupán Miskolcon van ispánság /tiszttartóság/ /ll/. A Miskolci Ispánság a 3986/P.M. számú, 1889. dec. 27~én kelt utasítás értelmében szűnt meg: egyesült a Zsámbéki Ispánsággal. Az uj szervezeti egység neve Budapesti Ispánság lett, Budapest székhellyel, de mivel az Ispánság egj ideig Zsámbékon székelt, a kezdeti időkben emiatt Zsámbéki-nak nevezték. 1890. októberében az Ispánság átköltözött eredeti rendeltetési helyére, Budapestre, és neve véglegesen kialakult: Óbudai Jószágigazgatóság /ill.ker./ Budapesti Ispánság /12/. A Budapesti Ispánság távol esett a miskolci területek-652