Rendezés

XI-XXIX. Gazdasági szervek - Horváth József: A Hofherr–Schrantz–Clayton–Shuttleworth Mezőgazdasági Gépgyár (Vörös Csillag Traktorgyár) iratanyagának rendezése. • 1955. [LH 1955/3–4. sz. 342–362. o]

Az üzemíőnökség a gyártássál kapcsolatos ügyeket tartottá magánál. A munkásíe Ív ételi kérelmek, munkásbérlisták is itt nyertek elhelyezést. Az elő- és utókalkuláció iratanyaga szintén a kispesti üzemben volt lerakva. Ezenkívül az e,,gyes gyártási-irodáknál is volt működésükhöz szükséges iratanyag. A gyári rajziárba a rajzkönyv szerinti á műszaki rajzok voltak lerakva. b) Ezzel szemben 4948-ban az államosítás megtörténte és a központ ezzel kapcsolatos kiköltözése után a következő tielyzet alakult ki, aa) Az un. titkársági pincékbe rakták be a volt titkársági anyagot. Egyrészét ennek a vállalat* titkárságán páncélszekrénybe helyezték el. az Aksehiri-perPiros bőrbe kötött irataival együtt A személyzeti, könyvelési és külföldi iratokat, a vámmal kapcsolatos ügyeket is lehordták a pincébe, valamint az egyes osztályok volt irattárának egy részét és a különböző hagyatékokat. A jelenlegi •titkársági irattár* elnevezés tehát nem fedte az iratok keletkezésük időpontjában elnyert fogalmát. A pince több részből állott és igen nedves, penészesen rothadt állapotban kb. 200 ím iratanyag tárolt itt. bb) Az üzleti levelezés elnevezésű pincében volt található a dinben meghatározott iratokon kivül Schőji igazgató shanenos, levelezés, anyaga, néhány igazgatói hagyaték, az Ö, B

t iratai, Er^s, vezérigazgató iratai stb,, qtb. összesen 1,50 fm. A pincét időnként elöntötte a talajvíz és ilyenkor hem lehetett benne közlekedni. cc) A bérelszámolás irattári pincéjéből kb. 8-9 tonna súlyban ugy a fizikai, mint a szellemi munkavállalókra vonatkozó bérezési anyagokon kivül katonai <K* sorozatú dossziék is kerültek elő. dd) A műszaki rajzok és iratok egy része ;

- kb. 40-45 mázsa - szintén a pincébe került. Á műszaki rajzok nagyobb része - kb. 40--50.000 db - azonban a vállalat rajztáraiban nyert elhelyezést. ee) Ezenkívül az akkori irattári rendszer szerint minden osztálynak is külön irattára volt- Innen kb. 2-3 évenként a központi irattárba adtak le iratanyagot. Miután az igy leadott «nyag visszakeresése nehézkes volt. az osztályok egyes iratokat, illetőleg másolatokat maguknál tartottak és bizonyos idő elteltével külön csomagokban, vagy a központi irattárban helyezték el, ahol ezek őrizték, de Rem kezelték, - vagy közvetlenül a már emiitett pincék valamelyikébe rakták le. A kr ponti irattár azután időnként - 2-3 évenként - ezekbe a pincékbe vitt le iratokat c) Ilyen irattározási, illetőleg kezelési eljárások mellett a régi és uj anyag összekeveredett, az anyag eredeti rendje felbomlott Az iratok részben ömlesztett állapotba kerültek, részben pedig - a shandnos vagy dosszié-, és iratsorozatok egy része egymástól szétszakítva, idegen testként máshova ékelődtek be. Szükség volt ezért, már a levéltárba történő beszállítás előtt: a selejtezői során egy olyan rendszer kialakítására, amely az egyes összetartozó iratok egymásmellé kerülését elősegítve, az anyagban való eligazodást a kutató számára biztosítja. Az eljáró levéltáros tehát az anyagot a selejtezésnél már részletesen ismertetelt tárgyi tagolás elvei szerint a következő tárgyi csoportosításban csomóbaköttette : aa) Vezetés iratanyaga : az összes igazgatósági, titkársági, cégbírósági és JAO iratok, valamint az összes elvi vonatkozású ügyek, amelyeket az igazgatók intéztek, idekerültek,). bb) Személyzeti, bérezési ügyek : (miután ez a két anyag a gyárban eléggé összekeveredett, szétválasztásuk csak a levéltárba való beszállítás után látszott célravezetőnek*). cc) Katonai ügyek: (miután a H.S. C.S. Rt. az 4930-as évektől kezdve hadianyag gyártással foglalkozott, ide ezeknek a katonai megrendeléseknek, gyártásnak, szállításnak iratai kerültek.). dd) Könyvelés iratai: (a íökönyveíés és anyagkönyvelés, valamint a folyószámlaosztály anyaga), ee) Belföldi üzleti ügyek : (az összes belföldi beszerzési és eladási ügyek iratai), ff) Külföldi üzleti ügyek : (export, vám devizaosztály anyaga került ide). Az anyaghoz segédkönyvek nem állottak rendelkezésre. A műszaki rajzok a főmérnök kívánságára a gyár birtokában, a rajztárban maradtak. Három rajztár, rajzkönyv szerint 4900-tól 40-50.000 db rajzot őriz. Kétségtelen, hogy ez a csoportosítás elég nagyvonalú, azonban azzal Í.S eredménnyel járt, hogy az egyes tipusu iratok, a sorozatok szétszaggatott egyes részei nagyjából egymásmellé ke-348