Rendezés

IX. Testületek - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Közjegyzői Kamara iratai a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. • 1978. [LSZ 1978/3. 591-596. p.]

Ujlaky Zoltán A DEBRECENI KÖZJEGYZŐI KAMARA IRATAI A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTARBAN A Hajdú-Bihar megyei Levéltár 1974-ben vette át a Debreceni Közjegyzői Kamara iratait a Debreceni Járásbíróságtól. Mivel a Kamara illetékessége az ország keleti részén több megyére terjedt ki, s a fond nem szerepelt az 1972-ben kiadott levéltárismertetés II. kötetében, célszerűnek tartjuk, hogy a kamarai iratanyagról rövid tájékoztatást adjunk. Magyarországon a közjegyzői kamarák az 1874:35. te. alapján alakultak meg. A törvény 26. §-a szerint „minden közjegyzőnek közjegyzői kamarához kell tartoznia". A kamarák székhelyét és számát az igazságügyminiszter állapította meg. A 28. § szerint minden kamara egy elnökből, négy rendes és két póttagból állott. A kamara elnökét és tagjait a 29. § értelmében a „kerületbéli közjegyzők közgyülésileg maguk közül" választották egy évre. A törvény e rendelkezése alapján a kamarai kerületben működő közjegyzők közgyűlése a kamara felettes szerve volt. Meznerics és Torday megállapította: ,A közjegyzőség szervezete testületi. Kerületek szerint ... az illető kerületben székelő közjegyzők önálló, egy magasabb fok által egybe nem kapcsolt testületet alkotnak"

1

. A közjegyzői testület közgyűlése és a közjegyzői kamara az igazságügyminiszter felügyelete alatt állott. A kamara évenkénti megalakulásáról a miniszterhez jelentést kellett tenni (1874:35. te. 29. §), s ő hagyta jóvá a kamara ügyrendjét (u. ott 32. §). Mivel a kamara a miniszterrel közvetlenül levelezett, a rendelkezéseket természetesen végrehajtotta, hiszen ezáltal érvényesült a miniszteri felügyelet a gyakorlatban. A 171. § szerint a miniszter a kamarai ügyvitelt megvizsgáltathatta, s a visszaéléseket megbüntethette. A kamarai önkormányzat erejét megerősítette az 1886:7. te. 11. §-a. Eszerint a kamara határozatait a Kúriához lehetett fellebbezni, tehát közigazgatási úton ettől kezdve nem voltak megváltoztathatók. A hivatkozott 1874. évi törvény szerint a kamara állapítja meg a saját ügyrendjét (32. §), mely miniszteri jóváhagyással lépett hatályba. A Debreceni kir. Közjegyzői Kamara megalakulásának idejéről nem maradtak fenn iratok. Rendelkezésünkre állt azonban a kamara 1902. évi ügyrendje, mely a kamarai szervek hatásköréről tájékoztatott. 2 Az ügyrend 1903-tól volt hatályban. Az ügyrend 2. §-a szerint a kamara tagjai a kerülethez tartozó közjegyzők, jelöltek és helyettesek. E megállapítás túlment a törvény rendelkezésén, mely szerint csak a közjegyzők tartoztak a testület keretébe. A kamarát is másként értelmezte a törvény, mivel az csak a választott szűkebb testületet jelentette. Az ügyrend 10. §-a megállapította, hogy a „közjegyzők testületi működése a közgyűlések és a kamara (választmány) által nyer megvalósulást és jut kifejezésre". 591