Rendezés

VII. A jogszolgáltatás területi szervei - Varga Endre: A Novus Ordo, II. József jogszolgáltatási rendszere. • 1954. [LH 1954/3-4. 48-61. p.]

lesztenl, számukat megfelelően - pl, a kerületi főispánsághoz hasonlóan tizre - emslni s a megyéktől és városoktól minden judiciális tevékenységet elunva, azt kizárólag e tábláknál központosítani, vagy megfordítva, az 5 kerületi táblf is szűnjék"* meg s hatáskörüket « minden megyében és sz.kir.városban felállítandó, a közigazgatás szerveitől elválasztott, folyamatosan működé, rendes bíróságok kapják meg? József eleinte, ugy lát-, szik, az első megoldáB felé hajlott, az alsóbbfoku jogszolgáltatás súlypontját a kerületi táblákra kívánta helyezni, melyekre az árvaszéki teendők nagy részét is átruházta, 1 bitszemélyes tábla viszont ass utóbbi m$g- -oldást javasolta. Végül, mint a továbbiak mutatják, komprociisszumoe álláspont alakult ki, ~ Az ide kaposol^dő másik kérdés, mely az 1786 év nyári nőnapjaiban az érdekelt hatóságok.között különösen sok iratváltást eredményezett , a büntetőbíráskodás átszervezésének kérdése volt. Itt előbb az az elgondolás mutatkozott, hogy kerületenként néhány fontosabb, fejlettebb várost kell kijelölni„ melyek alkalmasak arra, hogy törvényszékük egy-egy nagyobb, alájuk rend«l«ndő terület egész nea>=nemes lakossága feletti büntető hatáskört kapjon, a nemesek feletti büntetőbíráskodás pedig a kerületi téblákhoi! kerüljön át, A terv megvalósulása büntetőbíráskodást telje- '* sen kivette volna a megyei nemesség kezéből s erős tényezőjévé válhatott volna a városok fejlődésének, a polgárság társadalmi amelkedésánek, A magyar központi kormányhatóságok azonban felismerték a kérdés rendkívüli jelentőségét a nemesség rendi helyzete, súlyának, jelentőségének jövőbeli alakulása szempontjából s osztályszolidaritásuk a terv ellen állította őket csatasorba, A terv valóban elbukott, sőt ás alsőfoku bíróságok közeledő ren» dezése alkalmával éppen ellenkező intézkedések történtek* a városok a saját •' lakosságuk feletti büntetőbíráskodás jogát - ősi privilégiumukat — is elvesztették s a megyénként felállított uj bíróságok büntető hatásköre alá kerültek /ahogy közigazgatásilag viszont a megyei hatóság alá rendéi ődtek/*, Az általában kétségtelenül a polgári fejlődés irányába ható jogi reform ilyen polgárt, várost sújtó következménye szintén a Józsefi rendszer belső ellentmondásai közé tartozik. Az uj bíróságok formájának, szervezetének, hatáskörének kialakulása,) személyzetének kijelölése hosszabb időt vett igénybe s a megyei közigazgatás és jogszolgáltatás szétválasztásánakj, a városi törvényszékek átalakításának hozzá kapcsolódó kérdéseihez Viasonlőan, sok iratváltás után jutott nyugvópontra-. Közben az elsőfokú fórumok már bejelentett uj szabályozását előbb 1786 novd-ig, majd ismét továbbra kellett halasztani s a megyei levéltárak közigazgatási és jogi vonatkozású anyagának szétválasztása, a jn~ diciális anyag rendezése és lajstromozása s a provinciális tábla /központi telekkönyv felállításának ügye szintén elég vontatottan haladt előre, E nehézségek dacára a további reformok mégis egyre szilárdabb körvonalakat kaptak. Az idevágó intézkedések közül külön is megemlítjük József 1786 jun«9=én kelt rendeletét, mely most már határozottan leszögezi, a csássármk a megyék és kiváltságos kerületek ítélkezéseinek megszüntetésére irányuló akaratát, "A magye elnevezés ezután csak annyiban maradi meg, amennyiben Magyarország közigazgatási szempontból továbbra is ily részekre lesz beosztva, A jogszolgáltatás azonban e beosztással semmi kapcsolatban nem fog állani", mondják a rendelet bevezető sorai, egyébként a rendelet a fentebb összefoglalt tervek, átmeneti intézkedések körébe tartozik, igy terjedelsa«g anyagéból csak az alábbi pontokat emeljük ki, melyek a jebbágyok ügyeiben való polgári eljárást igen világosan szabályozzák, Ezek szerint a jobbágyok egymás közötti ügyeiben vagy idegenek részéről ellenük irányuló polgári perekbe