Rendezés
VII. A jogszolgáltatás területi szervei - Varga Endre: A Novus Ordo, II. József jogszolgáltatási rendszere. • 1954. [LH 1954/3-4. 48-61. p.]
_ i j ;i illetékessége alá tartozott, tehát & szűkebb értelemben vett Magyarország 1 Horvátországgal, Szlavóniával és a magyar Tengermellékkel együtt. A cikk M Gsak ezekkel az országrészekkel foglalkozik,, A katonai igazgatás alatt álló Határőrvidék és a külön közigazgatási'és jogszolgáltatasi szervezettel bíró Erdély József-kori viszonyainak ismertetésére ezúttal nem terjesz-? a kedhetünk kj„ , ——1 sz ér vezétéhék központő sitá sa, egysi. ..rüsité se," á bíróságok" ré di j ellégüből kinályi, állami szervekké alakítása irányában s megkezdte a régi,hagyományos feudális intézmények felszámolását„ Az utóbbiak közül már e ren- I delet sokat eltörölt 0 Igy megszűnt a tárnokszék, & személynöki szék, a ná-___.i dori bíróság, a horvát kerületi táblába beolvasztott báni tábla, az alispáni ée főszolgabírói Ítélőszék /a patriarchális, önkényes ítélkezésről rosszhirüvó vált "fórum pedaneum"/ s megszűnt & földesúri pallosjog,vagyis az uriszékek büntető bíráskodása, De megszűnt & bányahat°ságok másodfokú bányabirósági hatásköre is, ami viszont az államhatalmi ágazatok szétválasztásának programjával a~i "ott kapcsolatban Az Ilyen módon sokkal egyszerűbbé P áttekinthetőbbé vá.l' szervezet egyúttal központi irányítást és eller.őrzést is kapott, az uj rend ugyanis a magyar udvari kancelláriához hasonló rangra emelt hétszemélyes táblát, , legfőbb itélőszék-jellegét természetesen megtartva 7sőt hatáskörét erősen kibővítve/ az egéss magyar jogt . szolgáltatás, minden birőság, a börtönök stb» országos felügyeleti hatóságává tette. A felügyeleti jogkör, amelyet a hétszemélyes tábla a most szer- • vezetileg is alárendelt kir.táblán keresztül, ferakorolt, mint előbb a megye-Tendszer átalakításával kapcsolatban közigazgatási vonalon történt, az uralkodó beavatkozásának ezúttal a jogszolgáltatás terén nyitott korlátlan utat lc egészen a legalsóbb fokú zervekigo A változások a kir.Curia, illetőleg annak két tagja: a hétszemélyes és a kir. tábla belső szerkezetét, ügyvitelét ís erősen érintették» 8zemélyzetük rendi állás /főpap, főnemes, nemes/ szerinti kijelölése s az itélőmesterek /protonotariusok/ különleges hatásköre megszűntj királyi hivatalnokokká vált biráik - a kir „táblán egyformán tanácsosi, a hétszemélyes táblán hasonló módon udvari tanácsosi rar%i;a besorolva - az elnök utasítása szerint ugyanazt a referensi munkát végezték s egyházi személyek köztük nem kaptak többé helyet„ Az eddigi hosszú törvény szüneteket tartó kir.Curia működése most az egész éven át folyamatossá vált 0 Végül nem hagyható említés nélkül az a változás sem, hogy a 1 királyi ügyek igazgatója az uj rend szerint nem vett többé részt a kir.tábla ülésein. A kir.kincstér érdekeinek védelme ugyanis - mondja József a dec»12-i rendelet szövegében - minden biró kötelessége s "kincstárunk jogait nem viseljük jobban szivünkön, mint bármely más magánemberét". Ez a rendelkezés sok panasz forrását szüntette meft: s megnyitotta az utat az u.n. "ügyfél egyéni őség" jogelvének kialakulásához » Az uj rend ugyan a megmaradt alsóbb fórumok /a kerületi táblák, a megyék és a kiváltságos kerületek sedriái s a sz.kir.és bányavárosok, valamint a szabadalmas mezővárosok törvényszékei, az elsőfokú bányatörvényszékek, végül a lecsökkent hatalmú uriszékek/ szervezetét, személyzeti összetételét egyelőre még változatlanul hagyta s az alsőfoku közigazgatás és jogszolgáltatás szétválasztása sem történt meg ezúttal, a hatásköröket illetően azonban, az idézett rendelet értelmében 1786 jan.l-én, illetőleg máj.1-től kezdve, olyan nagyarányú átalakulások történtek, hogy az előállott uj helyzet áttekintését e cikkben nem mellőzhetjük 0 - A legdöntőbb változást a Novus Ordo a büntető bíráskodás terén hozta, lehetővé téve az eddig az első foktól.- legalább elvben s többnyire a gyakorlatban aem - tovább nem vihető büntető pereknek hármas appellációs rendszerű fellebbezését. Ha meggondoljuk, milyen hatalmat
