Rendezés

VII. A jogszolgáltatás területi szervei - Varga Endre: A Novus Ordo, II. József jogszolgáltatási rendszere. • 1954. [LH 1954/3-4. 48-61. p.]

Varga ^ndre $ A HOVÜS ORDOrf IléJOZSEP JOGSZOLGÁLTATÁSI BENDSZERE X ' A Habsburg-birodalom a X?'*IIeezá25ad végén a nyugat=eurŐpai feudális államok fejlődésének utolsó állomásához, az abszolút monarchia formájához érkezett ele A birodalom s azon belül a lj tartomány egyikévé tett Magyarország államapparátusának a "felvilágosult abszolutizmus^ ideológiája szerinti átszervezése sbrán Ií.Jézsef az egykorú magyar jogrendszer elavult, de SZÍVÓS szövevényének felbontását is programjába vette. A feladat nehézségei miatt azonban, ugy látszik, még a minden ujitásra szenvedélyesen törekvő császár is bizonyos vonakodással nyúlt a kérdéshez s annak megoldását csak a nagy közigazgatási és kulturális reformok végrehajtása, majd a rendi jellegű vármegye-rendszer megdöntése után vette sorra, amikor a tőle szorosabb függésbe került központi kormányszervek s az uj megyei szerve^st birtokában, uralkodói akaratának az államélet legals

0 fokáig elhatoló érvényesülését többé semmitől sem korlátozhat ónak érezte.- . A jogi reform teendői közül a birósági szervezet átalakítása volt a legkönnyebben megfogható és az államszervezés keretében egyébként is ez volt a legsürgetőbb feladat. József tehát itt kezdte meg programja megvalósítását, amely, mint látni fogjuk, a még teljesen feudális jellegű magyar jogszolgáltatást a polgári fejlődés jegyében formálta át. A feltörekvő polgárság akkor, Európa-szerte, központosított állán pparátust, az államhatalmi ágazatok szétválasztásán Alapuló, világosan áttekinthetőídvatalszervezetétjegységes, észszerű jogrendszert kivánt, A bontako,

15 polgári korszak politikai eszméit tükröző jozefinista reformok ugyanilyena császár irányítása szerint simán működő, centralizált államszerkezet és jogszolgáltatástkiépitését célozták, amely nem tűr meg semmiféle rendi vagy egyéb partikularizmust, nem ismer el semmi kiváltságot, de történeti tradíciót sem. — Nem tartozik e cikk keretébe annak kifejtése, hogy a jogi felépitmény ily mesterséges, fejlettebb termelési viszonyok közt létrejött elvek szerinti átalakitása milyen ellentétben állott a tényleges helyzettel, sőt magának Józsefnek gazdaságpolitikájával is, A Levéltári-Híradó-szerkesztősége-igen-nagy jelentőségűnek tartja az Országos Levéltár Birósági Csoportjának kezdeményezését, mely a vidéki levéltárak, a levéltárosok de a kutatók számára is legtöbb problémát jelentő feudális és abszolutizmuskor! /lásd: Párdányi Miklósnak az abszolutizmuskori igazságszolgáltatás szervezetérőlmult számunkban megjelent cikkét/ igazságszolgáltatási szervezet megismertetését tűzte ki feladatául. Kivánatos.lenne, ilyen irányú cikkek nemcsak igazságszolgáltatási, hanem más, elsősorban speciális jellege miatt kevésbbé ismert tematikájú és szerkezetű /nemcsak feudális, hanem polgári kori/anyagról is minél nagyobb számban lathatnának napvilágot meg-<-fc4nnyitendő az ilyen kérdésekben kevésbbé járatos többi kartarsak és a kutatók munkáját is. /szerk./