Rendezés
VI. A központi államigazgatás területi szervei - Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok 1873-1914. • 1970. [LSZ 1970/3. 572-618. p.]
tokszerzésről, használásáról, általruházásról s a birtokon fekvő terheknek nyilvánosságban tartásáról és biztosításaról" szóló törvényjavaslatot a választmány két verzióban is beterjesztette: az egyik verzió az ősiség azonnali eltörlése mellett az uj birtokjogi szabályokat azonnali hatállyal hozta volna be, a másik verzió pedig "a fennálló igények kímélése" alapján állva, bizonyos átmeneti időszak után hozta volna be a változásokat* Az emiitett választmány az első verziót tartotta helyesebbnek. A birtokjogi kérdések taglalása után a telekkönyvre vonatkozóan a javaslat kimondja, hogy egy éven belül mind a megyékben, mind a szabad kir. városokban minden ingatlant telekkönyvileg össze kell irni. A telekkönyvek felfektetése után minden tulajdonosváltozást a telekkönyvbe be kell jegyeztetni. Rendelkezéseket tartalmaz a javaslat a telekkönyv beosztásáról, valamint vezetéséről is. Részletesen szabályozta az ingatlanátruházás bejegyzése körül követendő eljárást, kimondta, hogy szerződéseket a hiteles helyeknél "bevallani" többé nem lehet, azokat a telekkönyvi hivataloknál kell benyújtani. A javaslat rendelkezéseinek célja az volt, hogy országosan egységes rendszerű telekkönyv létesüljön, amelynek vezetését egységesen az e célra felállítandó külön hivatalok lássák el. . ; Másik javaslat a nemesi fekvő javak telekkönyvéről és a betáblázásról szóló királyi törvényjavaslat volt, amely feltűnő hasonlatosságot mutat az országgyűlés által korábban kiküldött választmány által kidolgozott törvényjavaslat megfelelő fejezeteivel». A királyi törvényjavaslat eltérően az előbbitől - kizárólag a nemesi ingatlanok telekkönyvével :' foglalkozik, a városi telekkönyveket, mivel azok már megvoltak, nem érinti. Ennek megfelelően csak megyei telekkönyvi-'' hivatalok felállításáról rendelkezik. A telekkönyvre való áttéréshez - szemben az előzően javasolt egy évvel - 3 évi időt engedélyez. A javaslat a telekkönyvi hivatalokat a bírósági szervezetben helyezi el, kimondván, hogy a vármegyei törvényszék - amelynek felállításáról, szervezetéről és eljárási szabályairól külön törvényjavaslat szólt - rendeli el a bejegyzést és utasítja a telekkönyvi hivatalt annak foganatosítására. Az eljárási szabályokban említést tesz a "telekkönyvi előző" szükségességéről, külön rendelkezéseket tartalmaz a szerződések alapján és a közokiratok alapján történő bejegyzéssel kapcsolatban. A betáblázásról szóló királyi törvényjavaslat előirta a betáblázás alapjául szolgáló okirat kellékeit /ezek között a bejegyzési engedélyt is/ stb. ,-577