Rendezés

V. Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, községek - Oltvai Ferenc: A község iratainak levéltári feldolgozása. • 1967. [LSZ 1967/3. 607-631. p.]

8 A területi levéltárak alap leltáraiból és raktári jegyzékeiből ki tűnt," hogy a XVIII. század közepénél korábban keletkezett községi irat csak elvétve akad levéltárainkban. A fennmaradt anyag ls töredékes és a rendelkezésre álló iratféleségek szinte községenként változnak, mert a községi ügykezelésre vonatkozóan a megyék, jobbára csak a reformkortól kezdve adtak ki intézkedéseket. A .' , szervezetre nézve készültek utasitások s Mária Terézia az 1767, évi úrbéri rendelkezésének IX. pontjában a birói tisztség elnyerésének módját is meghatározta. Ezek, valamint az urbáriumnak az úriszéki biráskodásra vonatkozó rendelkezései az 1832/36. évi országgyűlésen tö'rtént törvényes szabályozásig érvényben voltak és azokat a IX. tc. megerősítette és további előirásokkal egészitette ki. Meghatározta a törvénv; a községi jövedelmek árverését, a kivetett adó egyénenkénti felosztását, a költségvetés készítésének kötelezettségét, az árvák felügyeletét, vagyonuk összeírását, gyámok kinevezését és mindezen feladatokban a földesúrra háruló felügyeleti kötelezettségeket . Az 1836. évi IX. tc. elrendelte továbbá, hogy a jobbágyoknak az uri hatóság szolgáltasson első folyamodásban igazságot, onnan pedig a megyei törvényszékhez fellebbezhetnek, A szóbeli perek bíróságáról szóló 1832/36. XX. tc.-ben kimondták, hogy a község bírája két esküdttel Ítélkezik .a lakosoknak 12 Ft értéket felül nem haladó pereiben. Az ezen értéket meghaladó, de legfeljebb 60 Ftig terjedő ügyekben a földesúr, vagy törvénytudó megbízottja, és ha az kötelességét nem teljesiti, a szolgabíró az esküdttel Ítélkezik. A feudáliskori községi igazgatási szervezetben a feladatok kevésbé differenciáltak, ennek megfelelően az iratféleségek sem olyan sokfélék, mint a polgári korszakban. Rendezésük és felállításuk a szervezetet irányító községi tanács és a jegyző, ill. az elöljáróság - a bíráskodás és adóigazgatás - köré csoportosulnak. Tekintetbe kell venni, hogy túlnyomó részt földesúri hatalom alatt álló jobbágyközségekről van szó, ahol a biró a község feje, akinek segítenek az esküdtek és a jegyző /az utóbbi szerepe mindinkább növekszik/. Ez a szervezet a községtanács vagy az elöljáróság, amelynek tagjait a falugyűlés vagy a nagyobb, más szóval külső tanács választja. Az írásbeli teendőket a jegyző végzi, aki rendszerint az iskolamesteri,, vagy a kántori teendőket is ellátja. Az iratokat lehetőleg a bírónál a bifó ládában, vagy ha sok az irat, akkor szekrényekben, irattárban tartják. A .hir'ó ládában igen kevés irat fért el, azokat rendszerint nem is iktatták, még jó, ha egyáltalán lajstromba foglalták. 9 Mindez kutatást igényel. Egy-egy község iratainak rendezése során lehet a kérdéssel foglalkozni. E feladatot különben, el is végeztük a Tanácsköztársaság 20. évfordulója megünneplésével kapcsolatos