Rendezés
V. Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, községek - Oltvai Ferenc: A község iratainak levéltári feldolgozása. • 1967. [LSZ 1967/3. 607-631. p.]
észrevételeket. A Szemlében megjelent közleményekről és hozzászólásokról a Levéltári Központ utasítására a területi levéltárak mur katársai is kifejtették véleményüket. Ekkor tünt ki, hogy a nézetek számos ponton nem egyeznek és ezért a rendezési- és fondjegyzék-készitési bizottság együttes üléseken közös álláspontot alakított ki annak érdekében, hogy egy használható sémát tudjunk, kidolgozni. A községi iratok felállitási rendje ezt kívánja szolgálni. • 2 Támogatta eljárásunkat az a körülmény is, hogy bár korábban számos oppidumnak, azaz mezővárosnak, kiváltságos helynek volt "levéltára", ezzel szemben még a körjegyzőség esetében is rendszerint csak "iratokról", "irattárakról" találunk említést, A községi regisztraturában keletkezett iratanyagot és őrzőhelyeiket csak igen ritkán és akkor is csak a nagy lakosságú és történeti múlttal bíró községekben nevezték "levéltárnak". Előfordult ugyan, hogy a vármegye a községek "levéltáraira" nézve adott ki utasítást /így a XIX. század első felében találkozunk ilyen utasításokkal/, később azonban ez feledésbe ment és csak "irattárról" tesznek említést /KÜSZ/. 3 A polgári kori község fondhatárainak kitűzésével kapcsolatban a fentebb jelzett és vitára bocsátott közleményben kifejtettük, hogy a szabadságharc után a felszabadulással, majd a tanácsok megalakulásával kezdődik az uj .periódus. Az 1871-es határ alkalmazásával kapcsolatban utaltunk arra, hogy a "községi törvények" életbeléptetésével a községek szervezete és ügyintézése megváltozott ugyan, ami uj periódus kialakulását eredményezné, de a megyei, illetve mezővárosi séma, azaz az I871~es elválasztás a privilegizált Nagy- és Kiskun, valamint a Hajdú kerületek mezővárosainál, illetve községeinél jöhet csupán számításba. Előfordulhat ugyan az uj periódus kialakításának szükségessége más nagyközség, illetve mezőváros fondjainál is, ha azon anyaga terjedelmesebb. A hozzászólások alapján, ugy döntöttünk, hogy a mezővárosok és községek iratainak rendszerezésénél a periódizálás kérdésében nem teszünk különbséget. 4 Természetes, hogy 1848-1871 között további periódusok képzése felesleges, mert amíg a megyei, a nagyobb városi és járási igazgatásban I8|ö4-, 1861 és 1867 években változás figyelhető meg, a. községi igazgatás rendjében ez alig jelentkezik. 5 Az 1944., illetve 1945. évi fondhatárral kapcsolatban azonban épp a Levéltári Szemlében közzé tett tanulmányban előadottak a hozzászólók részéről nem találkoztak egyértelmű helyesléssel. Mig ugyanis ez az időpont kifejezetten a társadalomban végbemenő alapvető változás kezdete, illetve egy korszak befejezése, a községi szervezetben, a megyei és városi, az államigazgatási intézmények szer-