Rendezés
V. Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, községek - Oltvai Ferenc: A község iratainak levéltári feldolgozása. • 1967. [LSZ 1967/3. 607-631. p.]
nem kellett fondszámot adni, minthogy a községek 1950-ig terjedő iratanyagát eleddig nem bontottuk fondokra. Amikor tehát a községi iratok felállitási rendjét megállapítottuk, elsősorban tisztáznunk kellett hogy a'községek iratainál mit tekintsünk fondnak és mit tekintsünk állagnak . Megjegyezzük, hogy a Levéltári Szemlében megjelent emiitett tanulmányunkban abból a feltevésből indultunk ki, hogy a községek iratai is a mezővárosokhoz hasonlóan levéltárat képeznek. Habár ezt az álláspontot sokan elfogadták, nem kevesen arra hivták fel a figyelmet, hogyha a község iratanyagát levéltárnak tekintenénk, s azon belül alakítanánk ki fondokat, ez a fondok számát indokolatlanul megnövelné és nyilvántartási nehézséget idézne elő. Ezt kerültük el akkor, amikor elvileg 1950-ig, a tanácsalakuláslg mind a nagyközségek, mind a kisközségek iratait egy-egy fondnak"tekintettük /2/. Míg tehát az államigazgatás egyéb szerveinek egy-egy periódusában keletkezett iratai önálló fondok /amelyeken belül alakítjuk ki szükség szerint az állagokat/, a község iratanyaga a legkorábbi időtől 1950-ig egyetlen fond. Minden egyes periódusban - amelyekről az alábbiakban szólunk - a funkcionális szempontok alapján alakítjuk ki az állagokat, amelyek egy-egy periódusban állagcsoportot alkotnak. Ha minden egyes községet önálló fondképzőnek tekintünk,, felmerül a (körjegyzőség, iratanyagának minősítési kérdése. A körjegyzőségi hivatal aia-gS"Ts ónálló fondképző szerv volt, amelynek iratai elkülönültek a tagközségek irataitól. A körjegyzőségekhez tartozó kisközségek is önkormányzati szervek voltak, s csak annyiban különböztek a nagyközségtől, hogy nem volt külön jegyzőjük, illetőleg a körjegyző alkalmaztatásához csupán hozzájárultak. Ö n kormányzati testületi szerve, azaz képviselőtestülete azonban minden kisközségnek volt, önálló költségvetéssel dolgozott, bíráját éppen ugy meghívták a járási és megyei értekezletekre, mint a nagyközségét. Habár elöljáróságának irataiból általában kevés maradt fenn - irataik 'egy része magénak a körjegyzőségnek regisztraturájában található - a kisközséget önálló jogi személynek, önálló íratás fondképzőnek kell tekintenünk. Ám a kisközség iratai semmiképpen sem szakithatók ki a körjegyzőség iratanyagából, s így a körjegyzői hivatal fondja után a körjegyzőséghez tartozó kisközségek fondjai következnek. Meg kell jegyeznünk, hogy a község életében bekövetkezett minden változás uj fondot nyit. /Pl. Csongrád község várossá alakulásával Csongrád község iratainak fondja lezárul, s Csongrád város fondja kezdődik. Viszont Battonya sok más mezővárossal együtt 1871-ben elvesztette mezővárosi jellegét és nagyközséggé alakult: a mezővárosi korszakban keletkezett iratokat elválasztjuk Battonya nagyközség irataitól./ fía a körjegyzőség tagközségeiből valamelyik kiválik és azt nagyközséggé Szervezik, ugyanez a helyzet. A kisközségi időszakban keletkezett iratok
