Rendezés

VI. A központi államigazgatás területi szervei - Nemes Lajos: A Heves Megyei Levéltárban őrzött kataszteri iratok rendezése. • 1991 [LSZ 1991/3. 43-52. p.]

- 41 -4/X község direktóriumának iratai 1919 Ezután következnek, ha vannak a körjegyzőség területéhez tartozó kisközségek önkormányzati!; szervei. 5/ Y község képviselőtestületének iratai alakulástól (1872) -1944-ig 6/ Z község képviselőtestületének iratai alakulástól (1872) -1944-ig Az Jlnyaközségnél (állagai közt) kell besorolni a körjegyzőség közös kiadásaira vonatkozó nyilvántartásokat, főkönyveket, naplókat, 7/ X községi biróság iratai 8/X község elöljáróságának iratai 1872-1944. (ha nagyközségről van szó) X körjegyzőség iratai alakulástól (18J?2) -1944-ig (nem nevezhetjük elöljáróságnak, mert minden körkiÖzségnek külön elöljárósága van és amig nagyközség esetében elöljárósághoz cimezték az iratokat, ebben az esetben a cimzett mindig a körjegyzőség volt) A Kisebb községek esetén az adózási iratok, gyámi és hagyatéki iratok, tulajdonnyilvántartási iratok, a községi orvos és állatorvos iratai csupán külön állagot alkotnak, de külön fondot nem. Kisebb községek esetén nem lehet szó a községi üzemek önálló regisztraturájáró] sem, tehát az ezzel kapcsolatos nyilvántartások, főkönyved: a képviselőtestület háztartási irataihoz tartoznak. Az állagkialakitásnál a terjedelmesebb nagyközségi előljárósági fondnál alkalmazott állagképzési elveket kellene alkalmazni. összefoglalóan arra sueretném felhivni a figyelmet,hogy a községi levéltárak esetén indokolatlanul ne növeljük a fondók számát. Amennyire csak lehet, vagy a képviselőtestületi (az önkormányzati jellegű), vagy az előljárósági fondba soroljuk be azokat. Nem térhetünk ki azonban az elől, hogy a Komoróczy kartárs által ajánlott 1848-as, 1871-es, 1919-es és 1944-es f ondhatár okát figyelembe vegyük. Lakatos Ernő