Rendezés

V. Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, községek - Oltvai Ferenc: A községi levéltárak felállítási rendjéről és fondjaik kialakításáról. (vitaindító) Hozzászólások: Komoróczy György, Kanyar József, Lakatos Ernő. • 1964. [LSZ. 1964/1-2. 19-41. p.]

irategyüttesét levéltárnak vesszük. A levéltárba beletartoznak a körjegyzőségbe tartózd kis községek.! iratainak fondjai is. A községi levéltárba tartozó irategyüttesek fondokra, a fondok állagokra, azok sorozatokra, azokon belül egyes raktári és levéltári egységekre oszlanak. A fondjegyzék készitésére vonatkozó utasítás szerint egy-egy község anyagát csupán a tanács-alakulással választják szét. (Magyar Állami Levéltárak Fondjegyzéke III. k. A területi levéltárak fondjegyzékei. Bevezetés. Budapest, 1962. 27. old. ) A fondjegyzék készitésére vonatkozó utasításban a többi szervek esetében a szétválasztásnál az az alapelv érvényesült, hogy a megyei, városi közigazgatási és államigazgatási szerveknél minden esetben fondelválasztó a polgári kor kezdetének tekinthető szabadságharc és a szocialista fejlődés lehetőségét megnyitó felszabadulás időszaka. A községi levéltáron belül a község feudáliskori és polgárikori iratai elkülönülnek, de egy helyen, egymás után tartandók nyilván, a megyei városok (mezővárosok, rendezett tanácsú városok) irataihoz hasonlóan. Az iratok szétválasztását az egyes korszakok között a lehetőség szerint fizikailag is el kell végezni. A területi közigazgatási szervek (megyék és járások) esetében a polgári korszakon belül még több szétválasztási határt alkalmaztak, amelyek az államhatalom lényegesebb változásainak időpontját követték. Ilyen fondelválasztó határok az 1849-50, 1854, 1860-1861, 1867, 1871 években bekövetkezett változások, továbbá az országhatáron fekvő töredékmegyéknek 1923. év végén bekövetkezett egyesítése. A megyei és a járási főszolgabírói hivatalok iratainak fenti fondhatárok alapján történő szétválasztása jórészt magával vonta az alárendelt főbb közigazgatási szervek iratainak szétválasztását is. A községi iratok periódusokra történő szétválasztásánál a megyei városok periodizációja nem volt követhető. A nem thj. városok polgárikori iratait két periódusra osztjuk. Az elválasztás a közigazgatásnak a kiegyezés nyomában bekövetkezett ujjárendezése ojkából történt. Nem alkotnak fondot a Tanácsköztársaság időszakában keletkezett iratok a megyei városok esetében sem, következőleg a községek esetében sem soroljuk azokat külön fondba... A fondjegyzék készitésére vonatkozó utasítás szerint a községi iratok polgárikori része ez idő szerint a tanácsalakulással zárul. Mivel a közigaz-