Rendezés

V. Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, községek - Balázs Péter: Községek 1945 előtti iratanyagának rendszerezése. • 1957. [LH 1957/3-4. 446-452. p.]

I 1 mányos alapvetés megteremtésének lehetőségét. Viszont nem szabad elhanyagolni azt az igényt sem, mely a kutatók részéről irányul felénk: a gondjainkra bizott iratanyag tartalmának minél teljesebb kibontását ós megismertetését. Lehetséges,-hogy lesznek, akik kutatói igényekre, azok mielőbbi kielégítésének sürgős voltára hivatkozva fognak tiltakozni mindenféle igényesebb, elmélyültebb alapleltár revízió elén, - mások előreláthatólag a revizió technikai kivihetetlenségéről fognak panaszkodni, ismét felelevenítve a minden levéltár más és más voltáröl szóló, a levéltári anyag egyedi voltát mértéktelenül eltúlozó nézeteket Ügy véljük azonban, hogy - ha kétségtelenül hiba volt is eddig az állami területi levéltár alapl'eltárak kiadásának mellékes kérdésként való kezelése és a megoldás elhúzódása - most nem eshetünk át a ló másik oldalára. Ha a kutatókat tájékoztatni kívánjuk ne mondjunk le az egyszersmind színvonalasan történő tájékoztató igényérői sem. Ezt pedig ugy véljük csakis országos és helyi szempontok helyes egyeztetésével s a tudományosság követelményeinek legszigorúbb szem előtt tartásával érhetjük el. Vörös Károly ; Községek 1945 előtti iratanyagának rendszerezése ' Az elmúlt évek folyamán területi levéltáraink hatalmas mennyiségű községi iratanyagot gyűjtöttek be. Az iratanyaggal kapcsolatos rendezési és leltározási munkák során nem az iktatott, jelzettel ellátott iratok jelentették a fő problémát. Ezek esetében u.i. a rendezést az egykorú rend .helyreállítása jelentette, A községi ügyvitelben azonban számos olyan -» részben folyamatos, részben alkalmi jellegű -- ira.tféleség (füzet, kötet, egyes irat) keletkezett, melynek állandó helye a köz-'" ség irattárában sohasem volt meghatározva. Bátran elmondhatjuk, hogy a községi székházak különböző szobáiban, padlásán stb. elhelyezett iratok halmazai a területi levéltárak által eszközölt beszállítás és rendszerezés alapján alakultak tközségi levéltárakká*. A községi levéltárak iratanyagának döntő többsége az utolsó 60-80 esztendőből származik. Mivel a polgári korszakban a községi igazgatást országos érvényű rendelkezések szabályozták (1874. XVIII. te, - 1888. XXIL te. - 1901. XX. te. - 1929. XXX. te, valamint 1901-ben a községi ügyviteli szabályzat), elméleti szempontok és gyakorlati követelmények egyaránt felvetették a községi iratanyag egységes szempontok szerinti csoportosításának kérdését. Néhány levéltár - saját viszonylatában - ezt a kérdést meg is oldotta. (Ld. erről Levéltári Hiradó 1953. 1. sz. 109-115,1.) A területi levéltárak alapleltárainak publikálási tervei 1956-ban újra felszínre hozták -- most már országos viszonylatban - községi anyag egységes rendszerezésének problémáját. A községi iratanyag alábbi séma szerinti csoportosítása a községi önkormányzat és igazgatás főbb funkcióira épült, de ugyanakkor tekintetbe veszi a területi levéltárainkban található községi iratanyag hiányosságait is; a légtöbb levéltár ui. - a több évtizedes gondatlan kezelés következtében -- a községi iratanyagnak csak töredékét tudta begyűjteni, tehát a túlzott részletességű tagolás az áttekinthetőség rovására menne. + + + A községi iratanyag rendszerezésének általános sémája elgondolásunk szerint következő lenne: * L A FEUDÁLIS KORI KÖZSÉG IRATAI Tekintettel arra, hogy mai községeink a feudális korban különböző jogállásuak voltak (jobbágyközségek, nemesi községek, mezővárosok), továbbá a község íeudáliskori anyagából a legtöbb levéltárban csak elenyésző töredék található meg, a rendezési séma -- a túlzott részletességű tagolást mellőzve - elsősorban az áttekinthetőségre törekszik. 446