Rendezés

Általános - Varga Endre: Levéltárrendezés. • 1940-1941. [LK 1940-1941. 122-149. p.]

LEVÉLTÁRRENDEZÉS 129 vasztva kerülnek elő. Itt elsősorban a régi központi, királyi bíróságok (kir. Curia, báni tábla, kerületi táblák stb.} állagaira gondolunk, melyeknek darabjai, e bíróságoknak már a XVIII. század végén anakronisztikusán ható iratkezelése folytán, úgy látszik: nagyobb számban, egyes magasabb funkcionáriusoknál maradtak s ma esetleg, hírtelen kiemelkedett családtagok révén, egy-egy (az említettek utódaiban visszasüllyedt) érdektelen köznemesi család levéltárába besorolva lappanganak. Ily esetben, nagyértékű hatósági íratok kiválaszthatása, vagy éppen valamely, még levéltári csonk formájában sem fennmaradt hasonló regisztra túra-keret helyreállíthatása végett, egy-egy kisebb jelentőségű magánlevéltárat meg lehet híányosítani (mint mondtuk, szükség esetén fel is lehet áldozni). Sőt ugyanez a helyzet hatósági levéltárakkal, különböző értékű regísztratúra-testekkel kapcsolatban is elképzelhető. A szétbontás vagy egybenhagyás elhatározása az említett két határeset között keresendő, Ezeken belül az adott körülmények mérlegelése alapján kell eldönteni, hogy a talált esetben a beolvasztott részek kiválasztása és saját regisztratúra-keretükbe való visszahelyezése szabad-e, szükséges-e, egyáltalában lehetséges-e stb.? A szóbanforgó munkának — az eddigiekben tárgyalt okok bármelyike folytán összekeveredett vagy összeolvadt állagok szétválasztásának — kivitelezési módszerei részint kézenfekvőek, részint ismertetésük, az előadódható speciális esetek csaknem végtelen számánál fogva, igen messze vezetne. így e kérdést, mint azt már e közlemény bevezető soraiban leszögeztük, csak futólag kívánjuk érinteni. Ha az idegen anyag bevonódása regisztratúraszerű kezelésben történt, úgy annak az ügyiratokban, segédkönyvekben stb. többnyíre kétségtelen nyomai maradtak, ezekben tehát a befogadott anyag kiválasztásához közvetlen útbaigazításokat kaphatunk. A többi hivatkozott esetekben (főleg ha az összekeveredést, mint fentebb láttuk, az anyagot ért viszontagságok idézték elő) hasonló adatokra támaszkodni rendszerint nem lehetséges s egyéb kiindulópontot kell találnunk. E kiindulópontot részint az íratok külső jegyei, részint azok tartalma szolgáltatják. Egy-egy állag darabjainak felismerését lehetővé tehetik: az illető hatóság (intézmény stb.) által használt előadóívek külalakja és más külső tulajdonságai, általában azok formátuma, a papír és írószer minősége (színe stb.), az előadóíveken és beérkezett iratokon alkalmazott irattári Levéltári Közlemények 9