Rendezés

Általános - Varga Endre: Levéltárrendezés. • 1940-1941. [LK 1940-1941. 122-149. p.]

LEVÉLTÁRRENDEZÉS 125 a szétbontott anyag részei a regísztratúra-elv szerint szervesen tartoznának, amúgy sem állanak rendelkezésre, úgy a munkának nincsen értelme s a — bár proveniencia-ellenesen képzett — egység atomizálása az elv túlhajtása volna.

4 Hasonlóan mérsékletet diktáló körülmény, ha az összekevert állagokból kifogástalanul használható sorozat alakíttatott, ahhoz megfelelő segédeszközök készültek, viszont az eredeti segédkönyvek már nincsenek meg, tehát a szétválogatás munkáját az új elenchusok, mutatók stb. készítése még hosszasabbra növelné.

5 Végül szintén figyelmen kívül nem hagyható tényező lehet az anyagnak a mesterséges keretekben való ismertté válása, inventárizáltsága stb., melyek feláldozása esetleg az elért eredménnyel nem volna arányban.

6 Ha azonban a mondott körülmények gondos mérlegelése után a talált mesterséges rend felbontása mégis célszerűnek látszik: ha ilyen úton nagy és a levéltár rendeltetésének megfelelő szempontból jól használható állagok rekonstrukciója biztosítottnak tekinthető, ha a munka hiánytalan elvégzéséhez szükséges személyzet rendelkezésre áll stb., még a bizonyos tradíciót nyert (an-4

EH. Winter, Georg: Archivordnungsprinzipien. Korrespondenzblatt des Gesamtvereins der deutschen Geschichts und Altertunisvereine. 78. (1930.) 144, hasáb. 5

A porosz állami levéltárak részére 1907. júl. 6-án kibocsátott utasítás szerint a proveniencia-ellenesen képzett egységek anyaga akkor is feloszlatandó és hovatartozás szerint átrakandó, ha az anyag a mondott átcsoportosításban is használható volna. A rendelkezés határozottságát azonban lényegesen csökkenti, hogy az előírás értelmében a kivitelezés addig, míg a levéltárnak más, sürgősebb rendezési munkái vannak, elhalasztható. Ld. Schultze, Johannes: Gedanken zum „Provenienzgrundsatze". Líppert-emlékkönyv (szerk. H. Beschorner. Dresden, 1931.) 227. 1.; Weibull, Carl Gustaf: Archivordnungsprinzipien. Geschichtliche Überblick und Neuorentierung. Archivál. Zeitschr. III. 9—10. (1934.) 55. 1. G A munka óriás méretein kívül a fenti szempontok tartják vissza pl. a francia levéltárakat (elsősorban az Archíves Nationales-t), de számos más nyugati nagy gyüjtőlevéltárat is, a múlt században — a XVIII. század vége óta — tárgyi rendszerben csoportosított anyaguk állagok szerinti visszarendezésétől, bár ez irányban különböző kísérletek végeztettek, A francia levéltárak iratsorozatainak uniformírozott rendszere ugyanis ma már teljesen átment a tudományos köztudatba, másfelől az iratok jelenlegi jelzetének megváltoztatása hasznavehetetlenné tenné a példátlan arányokban kiadott leltárakat. Különben is a jelenlegi keretek, a francia levéltári anyag közismert sorsánál fogva, egy rekonstrukciós eljárás után számtalan kisebb-nag^>bb torzóvá, levéltár-töredékké bomlanának szét, melyekben a kutatás bizonyára jóval nehézkesebb volna, mint a mostani mesterséges sorozatokban.