Rendezés

Általános - Varga Endre: A proveniencia elve. • 1938. [LK 1938. 14-44. p.]

A PROVENIENCIA ELVE m Az új centrális levéltárak iratanyagának beosztására a munkát kivitelező levéltári személyzet mellett azok a vezető államférfiak is erős befolyást gyakoroltak, kik ez intézményeket mint az államgépezet hasznos szerveit megteremtették, Ezzel a levéltári anyag rendezése kinőtt a regisztratúrák világából, megszűnt csupán a szakmabelieket foglalkoztató gyakorlati kérdés lenni s alakulásában a kor felfogásának hatása az eddiginél jóval nagyobb mértékben vált észlelhetővé.

5 Még messzebb vezetnek a mondott irányban azok, a levéltárrendezés legészszerűbb módját kereső elméleti rendszerek, melyek a XVIII. század utolsó évtizedeiben a levéltárak üzemén kívül is egyre-másra születnek. Hosszú sorukat, a már ekkor kétévszázados múltra visszatekintő levéltári irodalom újabb ágának kündulópontjaként, Le Moine francia ügyvéd 1765-ben megjelent levéltártana nyitotta meg. Le Moine könyve nagy hatást keltett, az alól ellenfele, Chevríéres — ki vele szemben egyedül kelt egy régebbi (a kronologikus) irattárolási módszer védelmére — sem vonhatta ki magát teljesen; a többiek pedig, kik Franciaországban s a külföldön nyomukba léptek (Batteney, Günther, Gruber, Bachmann stb.) Le Moine-hez egészen hasonló nézeteket vallanak. Munkáik, nem sok tekintettel a levéltárak egyéni vonásaira, a rendezés általános, racionális schemáit törekednek megtalálni. A rendezendő anyagot, figyelmen kívül hagyva annak szerves természetét és eredeti rendjét, tárgyszerinti sorozatokba (fő- és alsorozatokba) ajánlják összeválogatni s az alkalmazandó sorozatokat az iratok elképzelhető tárgyainak logikus rendszerezése, illetőleg a levéltár rendeltetéséhez mért célszerű csoportosítása alapján jelölik ki.

6 Felfogásuk tehát lényegében 5 Ezek között, a levéltárak iránt nagy érdeklődést tanúsító, koruk szellemét a levéltárügyben is érvényre juttató államférfiak között első helyen Kaunitz hg, kancellár említendő, ki nemcsak az alája rendelt bécsi Hausarchiv (Staatsarchiv) rendezési munkálataira gyakorolt irányító hatást, hanem a birodalom provinciáiban folyó levéltárrendezésekre is élénken éreztette befolyását, Ugy, hogy pl, Casanova őt okolja azért, hogy a szóbanforgó tárgyi rendezések e korban a Habsburgok országaiban öltöttek legnagyobb méreteket, sőt Kaunítzot egyenesen a később annyi kárt okozott mesterséges tárgyi rendezés egyik kiindulópontjának tekinti, Ld, Casanova i, m, 382—386,, 397, 1, (Kaunitz szerepére a Staatsarchiv berendezésében ld. egyébként az előző jegyzetben megadott irodalmat is,) 8

Az említett munkák címei a következők: Le Moine, Pierre Camille: La diplomatique pratique ou fcraíté de l'arrangement des archives et trésors d'icelles. Metz, 1765,; Batteney de Bonvouloir és Le Moine Levéltári Közlemények 2