Rendezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Sümeghy Dezső: A megyei levéltárak rendezése. • 1945. [LK 1942-1945. 52-65. p.]

60 SÜMEGHY DEZSŐ rendezésben, de hozzátehetjük, a folyton szaporodó anyag későbbi besorolásában is bizonyos fokú mechanizálást sejtet. Ez a fogalom a levéltárral kapcsolatban első pillanatra talán idegennek tűnik fel, pedig régi ismerősünk, hisz mechanizmu= son épül fel a regesztratúra, a megye=, sőt az államigazgatás is. Nem meglepő tehát, ha a levéltár is rászorul erre a rendet teremtő és fenntartó eszközre. Pontosan működő mechanizmus nélkül a legrendezettebb levéltár is idővel ismét a rendszer= telenség «rendszerébe» süllyed vissza. Ez a megyei igazgatás szervezetével szoros kapcsolatban levő, tehát a közigazgatástörténetre felépített levéltári mecha= nizmus a megyei levéltárak egyöntetű rendezésének a kulcsa. Fontossága és célszerűsége nem szorul bővebb bizonyításra, mert kétségen felül áll, hogy eredményes kutatást csak abban a megyei levéltárban lehet folytatni, melyben az egész anyag egysége, az egyes részek összetartozása és egymással való belső kapcsolata már külsőleg is kifejezésre jut és így a levéltár tartalmi áttekintését szinte első pillanatra lehetővé.teszi. Csak így tudhatja a kutató, feltéve, hogy a megyeszervezet kialakulá= sát, fejlődését és működési területét ismeri, hogy a téma= körének megfelelő iratanyag csakugyan megvan=e a levéltárban. Az ilyen táblázat még más szempontból is hasznos: meg tudjuk belőle, hogy a megyei levéltárak többszörösen összetett levéltárak, amelyekben tehát proveniencia=jeIlegű, szervesen összetartozó kezelési egységek — levéltárak — vannak, de elárulja azt is, hogy vannak benne gyűjtemény jellegű egységek is. Figyelmeztet tehát ez a táblázat arra is, hogy az egyes levéltári kezelési egységeket körülhatároló kereteket, vagy a provenU nencia szabta meg, vagy pedig maga a levéltár alakította ki akkor, amikor mint a közigazgatástól bizonyos vonatkozásban független, önálló életet is élő intézmény nemcsak összefüggő iratsorozatokat, hanem egyes darabokat vett át és vesz át még ma is további megőrzésre. / Azért szükséges ennek hangsúlyozása, mert ehhez az adott= sághoz igazodik a levéltárrendezési munka fontosabb és egyben nehezebbik szakasza: a részletes rendezés. Az előbb már vázolt általános rendezés ugyanis csak az egész anyag időrendi és kezelési tagozódását, valamint a kezelési egységek egymással való belső kapcsolatát határozza meg, vagyis áttekinthető for= mában arról tájékoztat bennünket, milyen természetű iratok vannak a levéltárban? A részletes rendezéstől ennél lényegesen többet: a levéltári anyag aprólékos tartalmi megismeréséhez vezető utak megépítését várjuk. A részletes rendezéssel kell azt a követelményt kielégítenünk, hogy a levéltár valamennyi