Rendezés

Pusztainé Pásti Judit - Szabó Attila: Szovjet-magyar vegyes vállalatok iratainak rendezési tapasztalatai. Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. 66-80.

Pusztaiul Pásti Judit-S^abó Attila

szovjet gazdasági célokat szolgált. Három folyamat vezette a társaságot a szovjet célok megvalósításának irányába. A társaságnak el kellett látnia az olaj feldolgozó tevékenységet. Olajkutató-fúró vállalati jellegét megőrizte nemcsak a kezded két működési évében, hanem a teljes olajipar — beleértve a feldolgozást és szállítást - integrálása után is. Az első öt éves tervben 1950—1954 között a beruházási források 88%-át a kutatáskitermelésre fordították, a feldolgozás teljesen háttérbe szorult.6 Az évről-évre növekvő beruházási keretszám megkövetelte az alaptőke folyamatos emelését, újabb és újabb beruházási források bevonását a gazdálkodásba. A szovjetek döntően tárgyi apportokkal egyenlítették ki a beruházási részarányukat, a magyar félnek elsősorban pénzbetétekkel sikerült a kötelezettségeit fedeznie. A vállalat vezérigazgatóját mindig a szovjet fél jelölte ki. Szerepe meghatározó volt a társaság működésében, nem létezett döntéseit vétózó magyar vezetésű testület vagy személy. Az egyszemélyi vezetés felváltására a magyar fél természetesen kidolgozott javaslatokat - volt kettő, majd négy személyes vállalatvezetési elképzelés —, de a módosítási kísérleteket a szovjetek nem fogadták el.7 A szovjet iparnak minden, a magyar olajiparban felhasználható terméke piacot talált gazdaságunkban, részben a közveden tárgyi vagyon bevitele, részben az eszközök amortizációjából eredő alkatrész-utánpótiás által. A piacbővítésnek nem volt kockázata, hiszen az eszközérték megjelent részvényesi hozzájárulásként a vállalati vagyonban, amihez a megszűnéskor a részvényes hozzájutott.

Olajipari vállalatok iratainak rendezése

A vegyes vállalatok iratainak középszintű rendezését 2009—2013 között öt főből álló munkacsoport, négy referens és egy kezelő kolléga végezte. Elfogadott rendezési terv alapján (7057/2009. MÓL. sz. ügyirat) időrendben haladva elsőként 2009—2010-ben a MASZOLAJ Magyar—Szovjet Olaj Rl. (XXIX-F-^10) 69, 23 ifin. terjedelmű, (1929) 1944—1957 (1985) évkörű fonójának rendezésére került sor.

A jogutód olajipari vállalatok iratairól 2010-ben leválasztott, a MASZOLAJ Rt. 1950—1954 közötti működése alatt keletkezett iratokat 2011-ben rendeztük. Hasonló módon leválasztottuk a jogelőd MOLAJ Magyar—Szovjet Olajművek Rt. (XXIX—F— 39) és a MASZOVOL Magyar-Szovjet Nyersolaj Rt. (XXIX—F-41) vállalatok iratait is, ezeket fondokat 2012-ben rendeztük.

2012—2013-ban a bauxitipari vegyes vállalatok, mint a MASZOBAL Magyar- Szovjet Bauxit- Alumínium Rt., a Magyar Bauxitbánya Rt., a Victoria Vegyészeti Művek Rt. valamint az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. anyagának rendezésére került sor. Végezetül 2013-ban az olajipari vállalatok selejtezési jegyzőkönyvét állítottuk össze.

Az Új Magyar Központi Levéltárban 1980-ban rendezték középszinten a MASZOLAJ Rt. iratait. A rendezésnél nem volt következetes a szervezeti egységek kialakítása, ezen

6 Csabai István minisztériumi főosztályvezető és Kertai György mérnök Lőrincz miniszterhelyettesnek készült, 00637/5. számú, 1954. június 17-ei keltezésű felterjesztésében összefoglalta az olajipari eredményeket és az elkövetett hibákat a beruházási forrásfelosztás területén (MNL OL XXIX—F—40-a. 69. t. 10. d.)

7 Nyugodtan hozzáfűzhető, hogy a tervek, beruházások elfogadtatásában további stratégiai szereplők is a szovjet érdekek megvalósulását támogatták. A felügyelő bizottság elnöke szovjet volt, a vállalat banki tevékenységeit a szovjet tulajdonú Kereskedelmi és Iparbank látta el.

70