Rendezés

XXXV. Magyar Dolgozók Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt - Pártarchívumi kezelés - A pártarchívumi anyag felhasználása, különös tekintettel a felszabadulást követő időszak irataira. • 1978/1979 k. [BFL XXXV.1.g 62. őe. sz. n.]

Bizonyos fokig divatos is lehet az, hogy minden tanulmányban, ha lehet, hivatkozzanak a pártarchivumban őrzött anyagra is. Ezzel önmagában is jobban alátámasztottnak vélik a munka megállapításait. Éppen ezért - bár szükségesnek és kívánatosnak találjuk, hogy uj és iegujabbkori, sőt kortörténeti témákkal foglalkozzanak a kutatók és használják archívumunk anyagát - igyekszünk elirányitani az állami levéltár felé azokat a kutatókat, akiknek a témájához ott is megtalálhatók a források. Másrészt szabályozni kivánjuk - a központi levéltári szervek véleményének a kikérésével -, hogy milyen esetben bocsássuk a kutatók rendelkezésére az archívumban őrzött, a pártszerveknek egykorulag tájékoztatás céljából megküldött állami eredetű dokumentumokat /jegyzőkönyvet, tervezeteket/. Bizonyos szempontból ide tartozik az a kérdés is, hogy mennyiben és milyen feltételek mellett bocsátható a kutatók rendelkezésére az archívumban őrzött, más levéltárakból /testve rpártok, szocialista országok, vagy más országok archívumaiból/ származó iratmósolatok. E tekintetben természetesen az az irányadó, hogy az eredeti dokumentumokat őrző levéltár milyen feltételekkei bocsátotta rendelkezésünkre a másolatokat. Van amikor csak meghatározott munkánál való felhasználásra kapunk iratmásolatokat - és az eredeti anyagot őrző szerv bármely más felhasználás, vagy kutatás esetére fenntartja magának a felhasználás engedélyezésének a jogát. Ilyen gyakorlatot vezetett be például az amsterdami Nemzetközi Társadalomtörténeti Intésec, azzal is szigorítva a tilalmat, hogy legfeljebb hat sort lehet idézni az általuk rendezésre bocsátott dokumentumokból, ha nem